A sav-bázis egyensúly állapotának felmérése
Az orvosi gyakorlatban elsősorban az úgynevezett vérgáz-analízis által juthatunk a sav-bázis egyensúlyt jellemző adatokhoz: ilyenkor többek között megmérik a vér aktuális pH-ját és a szénsav/bikarbonát puffer-rendszer egyes paramétereit, így képet kaphatunk arról, hogy mi állhat az esetleges eltolódás hátterében. Az értékekből következtetni lehet arra is, hogy az egyes kiegyenlítő (kompenzációs) mechanizmusok aktiválódtak-e.
A kompenzáció azt jelenti, hogy ha például valaki túl gyorsan lélegzik (pl. oxigénhiány, lázas állapot, idegrendszeri tényezők, de gyakran hisztéria miatt), akkor az "kimossa" a tüdő léghólyagocskáiból a CO2-t, így a bikarbonát-rendszer egyensúlya a CO2 felszabadulás irányába tolódik el. A vér szénsav koncentrációja emiatt azonnal lecsökken, a vér pH-ja emelkedik, átmenetileg alkalózis alakul ki. A vese ezt azonnal elkezdi kiegyenlíteni úgy, hogy csökkenti a savkiválasztást, ezáltal a vérben újra helyreáll a savak szintje és a pH.
Ellenkező esetben, ha valamilyen sav felszaporodik a szervezetünkben és azt a vese már nem tudja kiválasztani (vagy éppen a vese betegsége miatt alakul ki ez az állapot), akkor a tüdő a fokozott CO2 leadás révén igyekszik megszabadulni a savfeleslegtől, emiatt gyorsul a légzés.
Az orvosi gyakorlatban általában csak kritikus állapotokban vagy krónikus betegségek kapcsán szokták vizsgálni a sav-bázis paramétereket. A finomabb, betegséget még nem jelentő állapotokban a klasszikus orvoslás nem végez rutinszerűen ilyen vizsgálatokat.
A vér normális pH értéke nem feltétlenül jellemzi a szövetek sav-bázis egyensúlyát (vagy annak zavarát): lehet, hogy a szövetekben már eltérés van, de a vér pH-jának értéke még megtartott. Szervezetünk ezt akár azon az áron is igyekszik megtenni, hogy a szövetekből von el értékes anyagokat. A tartósan fennálló acidózis esetén például a csontszövetből kioldódó kalcium-ionokat használjuk a savak közömbösítésére, ez azonban a csontok ásványianyag-tartalmának fokozatos vesztését eredményezi.
Pontosabb képet kaphatunk az aktuális állapotról, ha a vizelet, egyes testnedvek, kiválasztott váladékok (pl. nyál) pH értékeit is megnézzük. Ezek a vizsgálatok (akár otthon elvégzett, indikátorpapíros teszt formájában is) egyre inkább teret hódítanak, ahogy egyre nagyobb figyelmet kap a sav-bázis egyensúly helyreállítására és fenntartására irányuló tudatos törekvés az egészséges életmód híveinek táborában. Egyre inkább találunk lehetőségeket, főként a komplementer medicina területén, hogy szakemberhez fordulhassunk ilyen mérések elvégzése, illetve jelenlegi állapotunk pontos felmérése céljából.
A kompenzáció azt jelenti, hogy ha például valaki túl gyorsan lélegzik (pl. oxigénhiány, lázas állapot, idegrendszeri tényezők, de gyakran hisztéria miatt), akkor az "kimossa" a tüdő léghólyagocskáiból a CO2-t, így a bikarbonát-rendszer egyensúlya a CO2 felszabadulás irányába tolódik el. A vér szénsav koncentrációja emiatt azonnal lecsökken, a vér pH-ja emelkedik, átmenetileg alkalózis alakul ki. A vese ezt azonnal elkezdi kiegyenlíteni úgy, hogy csökkenti a savkiválasztást, ezáltal a vérben újra helyreáll a savak szintje és a pH.
Ellenkező esetben, ha valamilyen sav felszaporodik a szervezetünkben és azt a vese már nem tudja kiválasztani (vagy éppen a vese betegsége miatt alakul ki ez az állapot), akkor a tüdő a fokozott CO2 leadás révén igyekszik megszabadulni a savfeleslegtől, emiatt gyorsul a légzés.
Az orvosi gyakorlatban általában csak kritikus állapotokban vagy krónikus betegségek kapcsán szokták vizsgálni a sav-bázis paramétereket. A finomabb, betegséget még nem jelentő állapotokban a klasszikus orvoslás nem végez rutinszerűen ilyen vizsgálatokat.
A vér normális pH értéke nem feltétlenül jellemzi a szövetek sav-bázis egyensúlyát (vagy annak zavarát): lehet, hogy a szövetekben már eltérés van, de a vér pH-jának értéke még megtartott. Szervezetünk ezt akár azon az áron is igyekszik megtenni, hogy a szövetekből von el értékes anyagokat. A tartósan fennálló acidózis esetén például a csontszövetből kioldódó kalcium-ionokat használjuk a savak közömbösítésére, ez azonban a csontok ásványianyag-tartalmának fokozatos vesztését eredményezi.
Pontosabb képet kaphatunk az aktuális állapotról, ha a vizelet, egyes testnedvek, kiválasztott váladékok (pl. nyál) pH értékeit is megnézzük. Ezek a vizsgálatok (akár otthon elvégzett, indikátorpapíros teszt formájában is) egyre inkább teret hódítanak, ahogy egyre nagyobb figyelmet kap a sav-bázis egyensúly helyreállítására és fenntartására irányuló tudatos törekvés az egészséges életmód híveinek táborában. Egyre inkább találunk lehetőségeket, főként a komplementer medicina területén, hogy szakemberhez fordulhassunk ilyen mérések elvégzése, illetve jelenlegi állapotunk pontos felmérése céljából.
- Egy kis tudomány
- A sav-bázis egyensúly állapotának felmérése
- Az "elsavasodás", mint népbetegség
- Hogyan állíthatjuk vissza az egyensúlyt?
