Olasz és brit kutatók azonosítottak egy molekulát, amelyről feltételezhető, hogy védelmet nyújt az ételallergiával szemben.
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Új eredmények az anafilaxiás sokk mechanizmusáról
Interaktív
Az ételallergiában szenvedők immunrendszere a táplálék egyes fehérjéit idegennek tekinti, és azokra ellenanyag-termeléssel válaszol. A legsúlyosabb esetekben a folyamat az életet veszélyeztető immunválaszhoz, anafilaxiás sokkhoz is vezethet. A legismertebb étel-allergénnel, a földimogyoróval szembeni érzékenység egyre gyakoribb: Nagy-Britanniában már minden 70-ből egy iskoláskorú gyereket érint. Az ételallergiára pillanatnyilag nincs gyógymód. Az egyetlen, amit az erre hajlamosak tehetnek, hogy megpróbálják elkerülni az ismerten allergén tulajdonságú ételeket, és végszükség esetére mindig hordanak magukkal adrenalin-injekciót, amely gyorsan képes kivédeni az anafilaxiás sokk legfenyegetőbb tüneteit.
Claudio Nicoletti és munkatársai már jó ideje foglalkoznak dendritikus sejtekkel. A fehérvérsejteknek ez a típusa nagy befolyással van arra, hogy az immunrendszer milyen módon válaszoljon az idegen molekulákra. Eredményeik szerint az allergiára hajlamos egértörzs dendritikus sejtjei a normálisnál hosszabb ideig maradnak életben, s ezzel túlstimulálják az immunrendszert. Ezen túlmenően az egészséges és allergiás egerek beléből és lépéből származó dendritikus sejteket összehasonlítva azt találták, hogy a fogékony egerek belének dendritikus sejtjei jóval kevesebb interleukin-12-t termelnek. Erről a molekuláról márpedig ismeretes az allergiás válaszreakciót elnyomó hatása. Ezzel egybecsengő módon ugyanezen egértörzsnek, amely a mogyoróra heves allergiával válaszol, egyidejűleg interleukin-12-t adva az allergiás reakció visszaszorítható. Van okunk tehát azt remélni, hogy az interleukin-12 - a bél immunsejtjeihez megfelelő módon célba juttatva - emberekben is képes lehet megfékezni az ételallergiát.
Nicolettiék egereken tesztelik tovább a vázolt elméletet, miközben a velük együttműködő írországi kollégák az emberi dendritikus sejtek hasonló tulajdonságait igyekeznek azonosítani. Annyit már sikerült igazolniuk, hogy a bél dendritikus sejtjeinek élettartama megnő az ételallergiára fogékony emberekben is. "Az ételallergia rendkívül súlyos terheket ró az érintett családokra" - hangsúlyozza David Reading, a brit Anafilaxia Kampány vezetője, aki üdvözli az eredményeket, és várakozással tekint a további fejlemények elé.
Tátrai Péter
