Már egy évtizede, hogy a kaliforniai munka- és szórakozóhelyeken betiltották a dohányzást. A szakemberek az intézkedés dohányosokra és nemdohányzókra gyakorolt hatásait elemzik. A Nature c. tudományos hetilapban áttekintett eredmények sok tekintetben ellentmondásosak.

Ajánló
Az [origo] egészség életmód alrovata
Korábban:
A bűntudat nem segít a dohányzásról való leszokásban
Egyelőre nagyon drága az elektronikus cigaretta
Élelmiszerek, amelyek elrontják a cigaretta ízét
A dohányosoknak kisebb a munkabírása
Korábban az [origo]-n:
A szakember nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, mert részt vett a dohányzást betiltó első olyan intézkedések bevezetésében, amelyek alapján Kaliforniában 1995 óta tilos a dohányzás az éttermekben és munkahelyeken, 1998 óta pedig a bárokban is. Ez még az egészséges életmódot általában támogató Kalifornia államban sem volt egyszerű feladat. Az ellenvéleményüket megfogalmazó csoportok azzal érveltek, hogy a szórakozóhelyek dohányfüst-mentesítése csődbe viszi a vállalkozásokat, megtagadja a felnőttektől a dohányzás szabadságának jogát, és egyébként is nehéz lesz betartatni. A dohányipar kilenc alkalommal kísérelte meg a törvény hatályon kívül helyeztetését, és 18 millió dollárt költött az intézkedést helytelenítő ellenkampányra.
Ám egy kisebb, de jól szervezett közegészségügyi kampány segítségével sikerült legyőzni az ellenállást. Glantz tapasztalata szerint a kormányoknak fontos szerepe van abban, hogy közismertté tegyék a passzív dohányzás veszélyeit a nemdohányzók körében. Úgy véli, a passzív dohányzás a dohánygyárak sebezhető pontja, mert így áthelyeződik a hangsúly a dohányosok jogairól a nem dohányzók egészségére. Ezzel összhangban az angol kormány egészségügyi minisztériuma az elmúlt fél évben 8,7 millió fontot költött az angol állampolgárok felvilágosítására a passzív dohányzásról.
A tiltás segíti a leszokást
Több tanulmány is bizonyítja, hogy ez a program számos kaliforniainak segített leszokni a dohányzásról: 2006-ra a dohányosok aránya 13%-ra esett vissza (1988-ban, tíz évvel a rendelet bevezetés előtt még 23% volt). Már Európában is tapasztaltak hasonló hatást: Írországban a 2004-es tiltórendelet bevezetése óta a dohányosok aránya 5%-kal csökkent. A Kaliforniában élő dohányosok több mint fele állítja azt, hogy a tiltó intézkedések megkönnyítették számára a leszokást, és a többiek is általában csökkentették a cigarettázás mértékét.
A tiltás hatása dohányosokra és nemdohányzókra
A szakemberek a kaliforniai adatokat elemzik a dohányzást tiltó intézkedések dohányosokra és nemdohányzókra gyakorolt hatásáról. Vajon ténylegesen javul-e a dohányzásról leszokók egészségi állapota? Tény, hogy 1988 és 2002 között Kaliforniában négyszer akkora ütemben csökkent a tüdőrák előfordulása, mint az Egyesült Államok más részein. Richard Peto (University of Oxford) ugyanakkor kétkedéssel fogadja az olyan tanulmányok eredményeit, amelyek nagy társadalmi csoportok halálozási mutatóinak alakulását egyetlen tényezőre vezetik vissza. Felhívja a figyelmet arra, hogy a daganatos és a szív-érrendszeri halálozás számos ok, például a modernebb kezelések miatt csökkent. Az egyre gyakoribb elhízás következtében viszont ellentétesen hat, tehát az adatok alakulása mögött számos tényező áll. Véleménye szerint évtizedekbe telik, amíg a széles társadalmi rétegeket érintő egészségügyi változások nyilvánvalóvá és értelmezhetővé válnak.

Mi a helyzet a tiltó intézkedések nemdohányzókra gyakorolt hatásával? Ez még az előzőnél is ingoványosabb terület, és a Nature összeállításában arról olvashatunk, hogy a hangzatos kampányok ellenére nem egyértelműek a dohányzás betiltásának előnyei a nemdohányzók körében.
A dohányzás betiltása után kétségtelenül megtisztul a levegő a bárokban. Egy olasz vizsgálat 95%-kal alacsonyabb nikotinszintet mért a levegőben a dohányzást betiltó 2005-ös törvényt követően. A korlátozó rendelkezések bevezetése után pár hónappal a bárban dolgozók kevesebb légúti problémáról számoltak be Írországban és Skóciában; a nyálukban, a kilélegzett levegőben és vérben a korábbinál lényegesen kisebb mértékben voltak jelen a dohányfüst hatását jelző anyagok.
Az angol egészségügyi hatóságok által indított "Dohányfüstmentes Anglia" elnevezésű oktató célú honlapon az áll, hogy a passzív úton beszívott dohányfüst több mint 4000 vegyületet tartalmaz, köztük szén-monoxidot és több mint ötven rákkeltő anyagot, például benzént.
A honlap állítása szerint a passzív dohányzás 24%-kal növeli a tüdőrák és 25-30%-kal a szívbetegségek kockázatát. De vajon honnan jönnek ezek az adatok? Alfredo Morabia, a New York-i Queens College epidemiológusa szerint "ezek általánosan elfogadott számok", és az Egyesült Államok kormányának 2006-os részletes jelentését idézi a "dohányfüst akaratlan belélegzésének egészségre gyakorolt hatásairól": mivel a dohányosok tüdőrák-kockázata kb. 25-szörös, és a passzív dohányzással kb. az aktív 1%-ának megfelelő füst kerül a szervezetbe, a kockázat 24%-os emelkedése megmagyarázható.
- Milyen egészségügyi hatásai vannak a dohányzás tiltásának?
- A vita középpontjában: szív- és érrendszeri hatások








