[origo] egészség 

Már több mint 100 éve tudják a kutatók, hogy az emberi bélrendszerben gazdag életközösség található. Születés előtt az ember bélrendszere nem tartalmaz mikroorganizmusokat, azaz steril, de a környezetéből - a szülőcsatornából, az anya melléről és mindenfajta érintkezés során - hamar megszerzi a mikrobákat. A megdöbbentő számban és variációban előforduló baktériumközösségek nem kevesebb mint 400 baktériumfajt tartalmaznak, és számuk tízszerese az emberi szervezet saját sejtjeinek. Ezek a mikroorganizmusok segítenek az emésztésben, védenek a fertőzésektől, szabályozzák a zsírraktározást, és elősegítik a véredények keletkezését.

A legtöbb emberi bélrendszerben élő baktérium nem életképes oxigéndús közegben, és nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet laborban tenyészteni őket. Ezért fordultak a kutatók az ún. DNS-microarray (DNS-chip) technikához. A DNS-chipek a genomikai kutatások alapvető eszközei, amelyek az elmúlt években terjedtek el robbanásszerűen. Ezek az apró eszközök teszik lehetővé, hogy a sejtekből, szövetekből vagy vérből származó genetikai anyagot - magát a DNS-t vagy a gének "megszólalásakor" erről keletkező RNS-t - gyorsan és hatékonyan elemezhessék a kutatók. A módszer lehetővé teszi a kutatóknak, hogy több ezer gén meglétét, illetve aktivitását mérjék egyidejűleg.

A kutatócsoport a bakteriális DNS-microarray-profil elkészítéséhez átlagosan 26 székletmintát vett a csecsemőktől, az első székletürítésüktől kezdve egyéves korukig. (Az új módszer alátámasztására másik, ellenőrző vizsgálatot is végeztek.)

A kutatócsoport azt találta, hogy a baktériumközösségek a bélben minden csecsemőnél különbözőek voltak, és a gyermekek fejlődése során folyamatosan változott az összetételük. A másik érdekes megfigyelés az volt, hogy mikrobaközösség bizonyos baktériumfajai hirtelen felszaporodtak, míg más fajok szinte eltűntek. A kutatók egyelőre nem találtak megfelelő magyarázatot arra, hogy miért helyettesíthetik bizonyos baktériumfajok egymást a viszonylag stabil méretű mikrobaközösségen belül. Az idő előrehaladtával a csecsemő bélrendszerében élő baktériumközösség összetétele mindinkább hasonlóvá válik a felnőttekéhez.

A tanulmány részben tisztázhatja, milyen faktorok játszanak szerepet a csecsemők bélbaktérium-közösségének kialakításában. Létezik ugyanis néhány ellentétes eredményről beszámoló tanulmány az ún. Bifido-baktériumokról. Ezek a legközismertebb bélben élő hasznos baktériumok. Néhány tanulmány kimutatta, hogy ez a baktériumfaj a leggyakoribb az anyatejet fogyasztó csecsemők bélrendszerében, de az említett tanulmányból az derült ki, hogy nagyon csekély számban fordultak elő a vizsgált babákban, annak ellenére, hogy anyatejet fogyasztottak.

A kutatásban részt vett néhány ikerpár is. (Az ikervizsgálat jelentősége, hogy a környezeti és genetikai hatások jól becsülhetők.) Habár a kutatók találtak némi különbséget a bélflórájukban, a bélbaktérium-közösség összetétele és változásának dinamikája meglepően hasonlóan alakult. Az ikervizsgálat is alátámasztotta azt, hogy a bélflóra kialakulásában genetikai faktoroknak is nagy szerepe van a környezeti hatások mellett. Fontos megállapítás, hogy egyéves korra az emberek nagyjából hasonló bélflórával rendelkeznek. "Mindegy, hogy honnan indulunk, a végén ugyanoda jutunk el. Van néhány baktérium, amely igazán jól érzi magát a bélrendszerben, és mindenképpen ezek szaporodnak el" - mondta a kutatást vezető Chana Palmer.

Az eredeti cikk a Public Library of Science (PLoS) Biology című folyóiratban jelent meg.

Törő Károly

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>