Az, hogy az egészség érték, már többé-kevésbé rögzült a fejünkben, ám a megőrzésével kapcsolatban sokunknak csak halvány elképzelései, illetve kifogásai vannak (leginkább az idő- és pénzhiány). Bár egyre többet hallani a helyes étrendről, a testmozgás és a szűrések fontosságáról - tulajdonképpen nem sokat teszünk egészségünk érdekében. Tavasszal egészségtudat-formáló kezdeményezés indult a Béres Egészség Hungaricum Alapítvány keretein belül. Az akció a lakosság egészségmegőrzését hivatott előremozdítani. Dr. Béres Józseffel, az alapítvány elnökével a magyar lakosság egészségtudatosságáról, valamint programjukról és eszközeikről beszélgettünk.

Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
Egészségindex: a magyar egészségtudat számokban
A krónikus stressz bizonyítottan növeli a halálozási arányt
Sétáljuk magunkat egészségesre!
Interaktív ajánló
A Béres Egészség Hungaricum Program születését kiterjedt kutatómunka és szakmai megbeszélések sora előzte meg. Mint arról egy korábbi összeállításunkban már beszámoltunk, több témakörben vizsgálták a magyar lakosság egészségtudatát. Az erről árulkodó Béres Egészség Hungaricum Indexet 100 pontos skálán mérték.
Az ún. Információs Index közepes tájékozottságot (63 pont) mutat. Például a válaszadók 27%-a szerint napi fél órát kell sportolni az egészségünkért, de ez 23% szerint fizikai munkával helyettesíthető. A válaszolók 56% még sosem hallott a testtömegindexről.
Az 55 pontos Egészségtudatosság Index azt mutatja: nem gondolkodunk tudatosan az egészségünkről. A válaszadók csupán 41%-ának fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, kevesebb, mint egyharmaduk próbálja aktívan megőrizni az egészségét. Pedig a megkérdezettek szerint lehetőségben jól állunk: a Lehetőség Index 70 pontja mutatja, hogy volna módunk egészségesen élni. Tenni viszont már keveset teszünk érte (az ezt mérő Akció Index 56 ponton áll). 53% nem szokott az egészsége érdekében mozogni, akik azonban sportolnak, azoknak 29%-a a napi gyaloglást is ide sorolja.
Érdekes módon a válaszadók csaknem fele jól volt az elmúlt egy évben. Erről árulkodik a kutatás legmagasabb értéke, a Bevallott Egészségi Állapot Index 73 pontja. Igaz, a válaszadók 67% tartotta magát normál testsúlyúnak, ám a kiszámított testtömegindexük alapján valójában csak 47% volt normál testsúlyú, míg 37% túlsúlyos, 12% pedig kifejezetten elhízott. Ez azt jelzi, hogy az önkritika az egészségünk terén sem az erősségünk, ellenben úgy gondoljuk, mindenki más rosszabbul van, mint mi. Ezt mutatja a Percepciós Index, amely arra keresett választ, hogy hogyan ítéljük meg a magyar lakosság általános egészségi állapotát. Az index 39 pontot mutat, ami messze a legalacsonyabb az összes mért adat között. A válaszadók mindössze 15%-a vélte úgy, hogy a lakosság egészségi állapota jobb a közepesnél.
A program
A Béres Egészség Hungaricum Alapítvány által irányított program 2007-ben elsősorban a felmérés által feltárt ellentmondásokra, az egészségtudat hiteles formálására koncentrál. Célja, hogy tudatosítsa az emberekben, mit tehetnek az egészségük megőrzése érdekében. Biztató előjel, hogy a reprezentatív kutatásban megkérdezettek csaknem fele (47%-a) egyetértett azzal, egészsége megőrzéséért saját maga a felelős, és nem külső segítségre kell várni. Ehhez kíván iránytűt és támogatást nyújtani a program. Első lépésként egy orvos-szakértői testület segítségével végeznek ismeretterjesztő tevékenységet: tematizált hónapok során foglalkoznak a leggyakoribb betegségekkel és a megelőzésükkel - júliusban például az elhízás a téma. De szó lesz még többek között a daganatos megbetegedésekről, a csontritkulásról és az immunrendszer egyes megbetegedéseiről is.
[origo] egészség








