Mindent összevéve egészségesebbek-e az organikus gazdálkodásból származó ételek? Egy tanulmányban 10 éven át hasonlították össze a bioparadicsomokat a hagyományosan termesztettekkel, és arra jutottak, hogy - legalábbis ebben az esetben - igen. A biohívők régen áhítoznak az ehhez hasonló eredményekre, mivel mindeddig a legtöbb vizsgálat nemleges válasszal zárult.
A szerzők mérései szerint a quercetin és kaempferol nevű flavonoidok mennyisége 79, illetve 97 százalékkal magasabb a bioparadicsomokban. A flavonoidok köztudottan antioxidáns sajátságú vegyületek, amelyekről azt tartják, hogy csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint egyes rosszindulatú daganatok és agyi leépüléssel járó betegségek kockázatát - emelte ki Alyson Mitchell, a vizsgálatokat vezető élelmiszervegyész, a Kaliforniai Egyetem Davis campusának kutatója.
"A múltban megnehezítették a közvetlen összehasonlítást a talajminőség, az öntözési szokások és a leszüretelt termények kezelésének különbségei. Ezért mi egy olyan hosszútávú projekt adatait használtuk fel, amelyben végig ügyeltek a mezőgazdasági technika egységességére, s ezáltal a termények minőségét valóban csak a számunkra érdekes változók befolyásolták" - magyarázta Mitchell.
A tanulmány a növények számára a talajból elérhető nitrogén eltérő mennyiségével magyarázza az ökológiai és nem ökológiai gazdálkodásból származó termények közti különbséget. A flavonoidok termelése a növények védekező mechanizmusának része, amelyet egyebek mellett a tápanyaghiány is mozgósít. A műtrágyázott talaj nagy mennyiségben tartalmaz könnyen hozzáférhető szervetlen nitrogént, amely bőségesen fedezi a növények szükségleteit, ezért tápanyaghiány nem áll elő. A kutatócsoport véleménye szerint a nem biogazdálkodásból származó paradicsom flavonoid-tartalma a túltrágyázás miatt alacsonyabb.
Korábbi vizsgálatok nem találtak különbséget olyan organikusan és hagyományosan termesztett haszonnövények között, mint például a búza vagy a répa. Még az a tanulmány sem győzte meg igazán a brit élelmiszerminőségi hatóságokat, amely szerint a biotej gazdagabb omega-3-zsírsavakban, ugyanis a szóban forgó zsírsavak rövid szénláncúak, amelyekről - ellentétben a hosszú szénláncú omega-3-zsírsavakkal - nem sikerült igazolni az egészségvédő hatást.
Az a jelen tanulmányból sem következik, hogy az egészséges étrendnek okvetlenül organikusnak kellene lennie. Peter Bramley, a Londoni Egyetem kutatója szerint nem szólnak egyértelmű bizonyítékok a flavonoidok egészségmegőrző hatása mellett. John Krebs, a brit élelmiszerhatóság korábbi vezetője - most az Oxfordi Egyetem munkatársa - pedig hozzáteszi, hogy még ha valóban használnak is a flavonoidok, a bioételek ettől nem lesznek feltétlenül egészségesebbek. "Minden attól függ, hogy a felfedett különbségek jelentősek-e a szervezet szempontjából. A ketchupban például több a likopin, mint bármely organikusan vagy hagyományosan termesztett paradicsomban. Így ha sok likopint akarunk, leginkább ketchupot kellene ennünk."
Az eredeti közlemény a Journal of Agricultural and Food Chemistry (Mezőgazdasági- és Élelmiszervegyészet) című folyóiratban fog hamarosan megjelenni.
Tátrai Péter
"A múltban megnehezítették a közvetlen összehasonlítást a talajminőség, az öntözési szokások és a leszüretelt termények kezelésének különbségei. Ezért mi egy olyan hosszútávú projekt adatait használtuk fel, amelyben végig ügyeltek a mezőgazdasági technika egységességére, s ezáltal a termények minőségét valóban csak a számunkra érdekes változók befolyásolták" - magyarázta Mitchell.
A tanulmány a növények számára a talajból elérhető nitrogén eltérő mennyiségével magyarázza az ökológiai és nem ökológiai gazdálkodásból származó termények közti különbséget. A flavonoidok termelése a növények védekező mechanizmusának része, amelyet egyebek mellett a tápanyaghiány is mozgósít. A műtrágyázott talaj nagy mennyiségben tartalmaz könnyen hozzáférhető szervetlen nitrogént, amely bőségesen fedezi a növények szükségleteit, ezért tápanyaghiány nem áll elő. A kutatócsoport véleménye szerint a nem biogazdálkodásból származó paradicsom flavonoid-tartalma a túltrágyázás miatt alacsonyabb.
Korábbi vizsgálatok nem találtak különbséget olyan organikusan és hagyományosan termesztett haszonnövények között, mint például a búza vagy a répa. Még az a tanulmány sem győzte meg igazán a brit élelmiszerminőségi hatóságokat, amely szerint a biotej gazdagabb omega-3-zsírsavakban, ugyanis a szóban forgó zsírsavak rövid szénláncúak, amelyekről - ellentétben a hosszú szénláncú omega-3-zsírsavakkal - nem sikerült igazolni az egészségvédő hatást.
Az a jelen tanulmányból sem következik, hogy az egészséges étrendnek okvetlenül organikusnak kellene lennie. Peter Bramley, a Londoni Egyetem kutatója szerint nem szólnak egyértelmű bizonyítékok a flavonoidok egészségmegőrző hatása mellett. John Krebs, a brit élelmiszerhatóság korábbi vezetője - most az Oxfordi Egyetem munkatársa - pedig hozzáteszi, hogy még ha valóban használnak is a flavonoidok, a bioételek ettől nem lesznek feltétlenül egészségesebbek. "Minden attól függ, hogy a felfedett különbségek jelentősek-e a szervezet szempontjából. A ketchupban például több a likopin, mint bármely organikusan vagy hagyományosan termesztett paradicsomban. Így ha sok likopint akarunk, leginkább ketchupot kellene ennünk."
Az eredeti közlemény a Journal of Agricultural and Food Chemistry (Mezőgazdasági- és Élelmiszervegyészet) című folyóiratban fog hamarosan megjelenni.
Tátrai Péter
