Svájci kutatók egérkísérletek során felderítették annak hátterét, hogy miért jár együtt az álmosság és a levertség azzal, ha például náthásak vagy influenzásak vagyunk. A jelenséget az immunrendszer egyik fehérjéje váltja ki, amely csökkenti a biológiai óra normális működéséért felelős gének kifejeződését.
Ha elkapunk egy fertőzést, azzal a legtöbb esetben automatikusan együtt jár, hogy álmossá, levertté válunk, és a nap folyamán a normálistól eltérően akár többször is elszundítunk, vagy akár az egész napot is végigalusszuk. Thomas Birchler (University Hospital of Zurich) és munkatársai nemrég annak jártak utána, hogy mi okozza ezt a fajta fáradságot: a jelenség hátterében a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa) nevű fehérje működése áll, amely az immunrendszer sejtjei közti kommunikációban vesz részt, és eddig elsősorban daganatellenes hatásairól volt ismert. A vegyületről már korábban is tudták, hogy egyes krónikus betegségek és fertőzések esetén gyulladásos reakciókat indít be a szervezetben, és a fáradtsággal is sikerült összefüggésbe hozni: a TNF-alfával kezelt rákos betegek sok esetben letargiáról, fáradtságról számoltak be a kezelés során, az alvási apnoéban szenvedő betegeknél pedig csökkent a nappali álmosság érzése azt követően, hogy a TNF-alfa működését befolyásoló gyógyszert kezdtek szedni.
Az azonban mindeddig nem volt világos, hogy a fehérje pontosan milyen módon befolyásolja napi ritmusunkat: a kutatócsoport a kérdés tisztázása érdekében TNF-alfával kezelte a kísérleti egereket, majd megvizsgálták azoknak a géneknek az aktivitását, amelyek a belső biológiai óra normális működésének irányításában vesznek részt. A kutatók azt tapasztalták, hogy az említett gének továbbra is a megszokott ritmusban fejeződnek ki, az összesített aktivitást tekintve azonban a gének egy részénél csökkent működést lehetett tapasztalni. A TNF-alfával kezelt egerek jóval kevésbé voltak aktívak, mint a kontrollcsoport állatai, és jóval kevesebb időt töltöttek el testmozgással, vagyis a fáradtság egyértelmű jeleit mutatták - olvasható a Nature hírportálján.
"A felfedezés új utakat nyithat meg a kutatók számára: most jött el annak az ideje, hogy a TNF-alfa működését kapcsolatba hozzuk a napi ébrenlét és alvás mennyiségét szabályozó gének kifejeződésével" - mondta Rodney Johnson immunológus, az Illinois Egyetem kutatója.
A megfelelő napi alvásmennyiség alapvető fontosságú az immunrendszer egészséges működése szempontjából: Birchler szerint az alvás korábban a fertőzések csoportokban történő továbbterjedésének gátlásában is szerepet játszhatott, hiszen aki beteg lett, fáradtsága miatt nem tudott részt venni a mindennapi szociális tevékenységekben, így kisebb eséllyel adta tovább a kórokozót másoknak. A fáradtság azonban - rövid távú előnyei mellett - hosszú távon már inkább hátrányt jelent, hiszen a folyamatos álmosság akár kórossá is válhat a krónikus gyulladással járó betegségek - például a reuma - esetén. "A TNF-alfával történő kezelés a jövőben talán hatékony lehetne a krónikus gyulladásban szenvedő betegeknek fáradtságérzetének csökkentésében. Sajnos ismert az is, hogy a TNF-alfa gyengítheti az immunrendszert, elősegítve ezzel a fertőzések megjelenését vagy az autoimmun betegségek kialakulását, ezért mindenképpen további kutatásokra van szükség a fehérje működésének még pontosabb tisztázása érdekében" - mondta Birchler.
[origo] egészség
Az azonban mindeddig nem volt világos, hogy a fehérje pontosan milyen módon befolyásolja napi ritmusunkat: a kutatócsoport a kérdés tisztázása érdekében TNF-alfával kezelte a kísérleti egereket, majd megvizsgálták azoknak a géneknek az aktivitását, amelyek a belső biológiai óra normális működésének irányításában vesznek részt. A kutatók azt tapasztalták, hogy az említett gének továbbra is a megszokott ritmusban fejeződnek ki, az összesített aktivitást tekintve azonban a gének egy részénél csökkent működést lehetett tapasztalni. A TNF-alfával kezelt egerek jóval kevésbé voltak aktívak, mint a kontrollcsoport állatai, és jóval kevesebb időt töltöttek el testmozgással, vagyis a fáradtság egyértelmű jeleit mutatták - olvasható a Nature hírportálján.
"A felfedezés új utakat nyithat meg a kutatók számára: most jött el annak az ideje, hogy a TNF-alfa működését kapcsolatba hozzuk a napi ébrenlét és alvás mennyiségét szabályozó gének kifejeződésével" - mondta Rodney Johnson immunológus, az Illinois Egyetem kutatója.
A megfelelő napi alvásmennyiség alapvető fontosságú az immunrendszer egészséges működése szempontjából: Birchler szerint az alvás korábban a fertőzések csoportokban történő továbbterjedésének gátlásában is szerepet játszhatott, hiszen aki beteg lett, fáradtsága miatt nem tudott részt venni a mindennapi szociális tevékenységekben, így kisebb eséllyel adta tovább a kórokozót másoknak. A fáradtság azonban - rövid távú előnyei mellett - hosszú távon már inkább hátrányt jelent, hiszen a folyamatos álmosság akár kórossá is válhat a krónikus gyulladással járó betegségek - például a reuma - esetén. "A TNF-alfával történő kezelés a jövőben talán hatékony lehetne a krónikus gyulladásban szenvedő betegeknek fáradtságérzetének csökkentésében. Sajnos ismert az is, hogy a TNF-alfa gyengítheti az immunrendszert, elősegítve ezzel a fertőzések megjelenését vagy az autoimmun betegségek kialakulását, ezért mindenképpen további kutatásokra van szükség a fehérje működésének még pontosabb tisztázása érdekében" - mondta Birchler.
[origo] egészség
