Napi folyadékigényünknek csak egészen kis mennyiségét fedezzük az élelmiszerekkel és az elkészített ételeinkben lévő vízzel, nagyobb részét különböző folyadékok ivásával pótolhatjuk. Kis mennyiségben az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de összetétele erősen függ a talajtól, illetve attól, hogy milyen talajrétegeken halad át a víz. Az eltérő minőségű - kemény, lágy - és eltérő ízű ivóvíz miatt napjainkban sokan választják a különböző ásványvizeket. Magyarországon az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az ásványvizet fogyasztók száma: az 1960-as évek elején még csak 2,3 liter volt egy év alatt az egy főre eső fogyasztás, napjainkban viszont már meghaladja az 50 litert.

Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Étkezési tanácsok kánikula idejére
Az európai országok között hazánk az egyik leggazdagabb ásványvíz lelőhelyekkel rendelkező ország. Sok kiváló minőségű ásványvizünk van. Vásárláskor minden esetben először az összetételt nézzük meg és az alapján válasszunk az ásványvizek közül. Különböző fogyasztóvédelmi vizsgálatok tapasztalatai alapján az import termékek ásványi anyag összetétele, biológiai értéke nem jobb a magyar termékeknél, viszont sokkal többet kell fizetni értük.
A palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, palackozott forrásvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, vagy ízesített víz és gyógyvíz. Vásárolhatunk szénsavval dúsított, enyhén dúsított és szénsavmentes változatokat. Palackozásukat és forgalomba hozatalukat rendelet szabályozza (ásványvíz rendeletek: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelete; ásványvíz rendelet módosítása: 59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelete). Hazánkban körülbelül százötven kútból, illetve forrásból nyerik az ásványvizet és az importált vizek száma is megközelítőleg ennyi. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága ellenőrzi az ásványvizeket, engedélyük nélkül nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
Ásványi anyagokkal dúsított vizek
A természetes ásványvizeket nem szabad összetéveszteni az ásványi anyagokkal dúsított szomjoltó italokkal. Ásványi anyag tartalmukat mesterséges módon alakítják ki. A gyártás során az ivóvizet tisztítják, majd az engedélyezett anyagokkal (ásványi sók), dúsítják. Szénsavas és szénsavmentes formában is előállítják. Címkéjükön fel van tüntetve a megfelelő megnevezés, ennek ellenére sokan összetévesztik a természetes ásványvizekkel. A palackozásuk során a következő anyagokat használhatják fel: nátrium-klorid, kálium-klorid (E 508), kalcium-klorid (E 509), nátrium-karbonát és nátrium-hidrogénkarbonát (E 500), kalcium-karbonát (E 170), magnézium-karbonát (E 504), magnézium-szulfát (keserű só), szén-dioxid (E 290).
Ásványvizek
Az 1929. évi XVI. törvénycikk II. fejezete szerint az ásványvíz: "az a víz, amelynek a rendes víztől eltérő összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van és amely ennek következtében fokozottan üdítő, vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatású". Azt tekintjük ásványvíznek, mely literenként legalább 1000 mg oldott ásványi sót tartalmaz. Ebbe a csoportba tartoznak azok a természetes vizek is, melyek nem érik el az 1000 mg/liter értéket, de egyes összetevői - például a jodid-ion - meghaladják a rendeletben előírt értéket. Ezért az összes ásványi anyagtartalom tág határok között - 500-4600 mg/liter - mozog. Az ásványvizek szennyeződésmentes felszín alatti vízadó rétegből származnak, nem tartalmaznak nitritet, nitrátot, mikrobiológiai szennyeződéseket és összetételük a természetes minimális ingadozás keretein belül állandó. A különböző vizeket kinyerés után levegőztetik, de ezen kívül nem alkalmaznak semmilyen kezelést, nem tisztítják és kötelezően a víznyerő helyen palackozzák. Az ásványvizekben leggyakrabban előforduló ásványi anyagok: cink, fluor, foszfor, jód, kálcium, kálium, magnézium, nátrium, vas.
- Ásványvizek és ásványi anyagokkal dúsított vizek
- Néhány ásványvízfajta leggyakoribb összetevői és a szervezetre gyakorolt hatásuk








