A sok különleges tulajdonsággal bíró nanorészecskék, a focilabda alakú buckminsterfullerének - becenevükön "buckygolyók" - egy nap talán enyhülést hozhatnak az allergiás panaszokban szenvedőknek. A megfelelően kiképzett buckygolyók ugyanis megfékezhetik az emberi immunsejteket az allergiás válaszreakció felé vezető úton.
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Korábban:
Ételallergia: egy hiányzó jelmolekula
Új eredmények az anafilaxiás sokk mechanizmusáról
Ígéretes vakcina a parlagfű allergiás tüneteinek enyhítésére
Az már korábbról ismeretes volt, hogy a buckygolyók hatékonyan semlegesítik a biológiai rendszerekre veszélyt jelentő reaktív oxigéngyököket. "A C60 elektron-affinitása rendkívül nagy, ezáltal könnyűszerrel magához ragadja az elektronokat, s ártalmatlanítja a szabadgyököket" - magyarázza James Cross, a connecticuti Yale Egyetem fulleréneket kutató vegyésze.
Megelőző kísérletekben kimutatták, hogy a buckygolyók képesek például idegsejteket megvédeni az oxigéngyökök okozta károsítástól. Chris Kepley-t, a Virginia Commonwealth University immunológusát az a kérdés kezdte foglalkoztatni, hogy vajon az immunrendszert is kihúzzák-e a bajból a szénlabdácskák. Együttműködésben a szintén a Virginiához tartozó Luna Innovations nanotechnológiai céggel, az apró gömbök módosított változatainak hatását tesztelték emberi sejteken és egereken. Bár az általuk végrehajtott szerkezeti módosítások részleteit pillanatnyilag még titokban tartják, annyit elárultak, hogy sikerült javítaniuk a fullerének működési sajátságain olyan oldalláncok hozzákapcsolásával, amelyek megnövelik a részecskék oldhatóságát. Továbbá, noha egyes kutatások felvetették a buckygolyók esetleges toxicitását, Kepley-ék a módosított részecskék esetében semmiféle nemkívánatos hatást nem tapasztaltak.
A kísérletek során az immunrendszer kötelékébe tartozó ún. hízósejteket - buckygolyók jelenlétében, illetve azok nélkül - az allergének, például a pollen hatását jól imitáló részecskékkel ingerelték. Ha az ingerlés buckygolyók jelenlétében történt, a hízósejtek 50-szer kevesebb hisztamint bocsátottak ki - ez az anyag felelős számos gyulladásos folyamatért, valamint a légutak asztmás beszűküléséért -, és további 30-40, az allergiás válaszban szereplő jelmolekula leadása gátlódott. A buckygolyókkal beoltott egerekben szintén jelentősen csökkent az allergénhatásra felszabaduló hisztamin mennyisége, ahogy arról a csoport Journal of Immunology-ban megjelent beszámolója tájékoztat. A kezelésben nem részesült egerekben gyakrabban tapasztalták a testhőmérséklet esését, amely az anafilaxiával, vagyis egy esetenként akár percek leforgása alatt halálhoz vezető, súlyos allergiás válasszal összefüggésben lép fel.
Brian Lipworth, a skóciai Perth Királyi Kórház allergológus szakorvosa azonban arra figyelmeztet, hogy a hisztamin távolról sem az egyedüli tényező az allergiás reakciókban. Ugyanakkor fokozott figyelemmel fogja kísérni egy esetleges klinikai kipróbálás eredményeit: "Potenciálisan érdekes megközelítés - a továbbiakkal pedig meg kell várnunk, mi történik majd, ha önkéntes emberi alanyokon tesztelik ezeket a részecskéket."
Hogy a buckygolyók pontosan miként gátolják a hízósejteket a hisztamin felszabadításában, az nem világos. "Igazából azt sem tudjuk, mi váltja ki a hisztamin leadását" - vallja be Kepley -, "csak annyit látunk, hogy a reaktív oxigéngyökök szintjének emelkedése párhuzamos a hisztamin-leadás intenzitásával." A csoport feltételezése tehát az, hogy a szabadgyökök felszámolása egyben az allergiás válasz kialakulását is megakadályozza. Az antioxidánsokat általában hasznosnak tartják allergia ellen, de azt senki sem gondolja, hogy egyedül megoldják a problémát.
Az ötlet, hogy nanorészecskékkel védekezzünk az allergia ellen, már önmagában is teljesen új megközelítést hoz a kutatásba - szól elismerőleg Kepley-ék munkájáról Clifford Bassett, az Amerikai Allergia-, Asztma- és Immunológiai Akadémia klinikai immunológusa. "Olyan, hogy nanoimmunológia, egészen pár évvel ezelőttig nem is létezett" - teszi hozzá. Kepley bízik abban, hogy eredményeik új lehetőségeket nyitnak az allergiás és autoimmun betegségek széles körének terápiájában. Jelenleg azoknak az anyagi forrásoknak az előteremtésén fáradozik, amelyek lehetővé teszik majd a buckygolyók tüneteket enyhítő potenciáljának klinikai kipróbálását egyebek között szénanáthában, asztmában és sclerosis multiplexben szenvedő emberi alanyokon.
Tátrai Péter
