Az ausztrál New South Wales-i Egyetem kutatói nemrég egy fontos, a keringési rendszer zavartalan működéséhez szükséges szabályozó-mechanizmust fedeztek fel, amelynek lényege, hogy az érszűkület kialakulásában szerepet játszó sejtek osztódását szigorú kontroll alatt tartja, míg az érfal normális működését fenntartó sejtekre nem hat. A felfedezés nagy jelentőséggel bírhat azok számára, akiknek szívkoszorúér-bypass műtétre, a beszűkült vagy teljesen elzáródott erek mechnanikus tágítására (angioplasztikára) vagy hemodialízisre van szüksége.
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó oldala
Korábban:
Génmódosított herpeszvírus érelzáródás ellen
Az YY1 fehérje célzott működése - vagyis hogy csak bizonyos sejttípusokra hat - terápiás szempontból igen előnyös tulajdonság lehet: a kutatók azt remélik, hogy az YY1 fehérjét alkalmazni lehet majd egy gyakori problémának, a műtéti úton megnyitott artéria újbóli elzáródásának vagy beszűkülésének - orvosi szóval a resztenózisnak - a megelőzésére.
A resztenózis elkerülésére jelenleg az a legelterjedtebb módszer, hogy az erekbe beültetett, és az azokat nyitvatartó sztenteket olyan gyógyszerrel vonják be, amely gátolja a sejtosztódást. A korábban alkalmazott szerek azonban az érműködéshez szükséges “hasznos" sejtosztódást (pl. az érfalat bélelő endotélsejtekét) éppúgy gátolták, mint a simaizomsejtek érelzáródást okozó felszaporodását. A tartós tünetmentesség érdekében célzottabb beavatkozásra van szükség - Khachigian professzor szerint idővel erre jelenthet majd megoldást a szervezet saját válogatós “diktátorának", az YY1-nek a terápiás alkalmazása.
Az elzáródott artériák kezelésére alkalmazott sztentek fejlesztése terén a közelmúltban két kutatócsoport is izgalmas eredményekről számolt be: egy német kutatócsoport új, biológiailag lebomló prototípussal, ír kollégáik pedig egy újfajta sztentbevonattal kísérleteznek.
[origo] egészség
