
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Korábban:
Ha a háziorvossal vagy a szakorvossal nem tudjuk felvenni a kapcsolatot, és a tünetek aggasztóak, ne habozzunk felkeresni az ügyeletet. Amíg nem beszéltünk orvossal, szakítsuk meg a gyanús gyógyszer szedését. Ha az anafilaxiás sokkra jellemző tünetek bármelyikét - légzési nehézség, garatduzzanat, ájulásközeli állapot - észleljük, azonnal hívjunk mentőt, és addig is tegyük meg, amit magunk tudunk (ld. alább).
Ha a tünetek enyhék, például helyi csalánkiütés, viszketés, az orvos nem tesz egyebet, mint átállít bennünket egy hasonló, de feltehetőleg nem allergizáló készítményre, vagy egyszerűen abbahagyatja a gyógyszer szedését. Esetenként antihisztamin szereket írhat fel a panaszok enyhítésére, de gyakran az otthoni praktikák is elegendők, például hidegzuhany, hidegvizes vagy kamillás borogatás, könnyű, a bőrt nem irritáló öltözet, vagy nem vényköteles antihisztamin készítmények helyi alkalmazása.
Szisztémás és/vagy generalizált tünetek, tehát teljes testen jelentkező kiütések és viszketés, láz, hányás esetén ne próbálkozzunk a házi praktikákkal, okvetlenül forduljunk orvoshoz. Az orvos a kiváltó gyógyszer szedését haladéktalanul abbahagyatja, és a tüneteket enyhítő kezelést ír elő, amely antihisztaminokon kívül szteroidokat és hisztaminblokkolókat (a gyomorsavtúltengés, reflux kezelésére is használatos cimetidine, famotidine, ranitidine) is magában foglalhat.
Enyhe és közepesen súlyos esetekben a megfelelő beavatkozás és a kiváltó gyógyszer elhagyása 48-72 órán belül lényeges javulást hoz.
Több szervrendszer súlyos érintettsége, tehát anafilaxiás sokk vagy ahhoz hasonló tünetek: nehézlégzés, torokszorítás, ájulásközeli állapot, súlyos csalánkiütés észlelése esetén azonnali orvosi beavatkozás szükséges a potenciálisan életveszélyes reakció-láncolat mielőbbi megfékezése érdekében. Természetesen a kiváltó szer szedését azonnal be kell szüntetni. A gyógyszeres kezelés alapjaiban egyezik a fent leírtakkal, de a konkrét szerek és dózisok drasztikusabbak. A tünetek súlyossága függvényében az adrenalin-injekció is szükségessé válhat. Anafilaxiás reakció esetében rendszerint kórházi felvételre, kezelésre és utólagos megfigyelésre is sor kerül.
Mivel az anafilaxiás sokk gyorsan rosszabbodhat és hamar elérheti az életveszély küszöbét, azok a percek is számítanak, amíg az orvosi segítség megérkeztére várunk. Ez alatt az idő alatt számos dolgot tehetünk, amivel elhárítjuk a valódi krízist. Bármilyen antihisztamin, ami otthon van, jó szolgálatot tesz, ha nem áll fenn nyelési nehézség. A nehézlégzés ellen asztmaspray, vagyis hörgőtágító aeroszol bizonyulhat hatékonynak. Ájulás ellen a legjobb, ha lefekszünk és a lábunkat feltámasztjuk úgy, hogy magasabbra kerüljön a fejnél, így segíthetjük az agy vérellátását. Azok, akik már átestek súlyos allergiás reakción, vagy bármiért a magas kockázatú csoportba tartoznak, tarthatnak otthon az orvos által előzetesen felírt adrenalininjekciót (előretöltött injekciós toll formájában hozzák forgalomba, felnőtt és gyerek kiszerelésben), amit végszükség esetén beadhatnak vagy beadathatnak maguknak, s ezzel a legfenyegetőbb tüneteket igen gyorsan vissza tudják fordítani. Tudni kell azonban, hogy egyidejűleg alkalmazott béta-blokkolók (a szívverést lassító gyógyszerek egy családja; szívbetegek, súlyos magasvérnyomás-betegek gyakran szedik) az adrenalin hatását ellensúlyozzák.
Kik a fokozottan veszélyeztetettek?
A nemkívánatos gyógyszerhatások főleg fiatalokban és középkorúakban jelentkeznek, és kétszer olyan gyakoriak nőkben, mint férfiakban. Az antibiotikumokra való érzékenységnek bizonyítottan van örökletes komponense, pl. a szulfonamid-típusú antibiotikumokra inkább érzékenyek azok, akik ezeket a szereket lassabban hatástalanítják (ún. lassú N-acetiláló fenotípus). Az aszpirinre és az inzulinra való allergia valószínűsége is függ a genetikai háttértől; a HLA nevű, nagy egyedi változatosságot mutató fehérje egyes variánsait hordozók hajlamosabbak ezekre a reakciókra.
Asztma és terhesség fennállta esetén súlyosabb kimenetelű allergiás válaszra lehet számítani.
Tátrai Péter
Források:
www.emedicinehealth.com; Vervloet D, Durham S: ABC of allergies. Adverse reactions to drugs. Clinical review. BMJ 1998; 316:1511-1514.
- Kialakulása, okai
- A gyógyszerallergia tünetei
- Felismerés és kezelés








