A Iowa Egyetem kutatója, Bob McMurray a Science-ben megjelent tanulmányában számítógépes szimulációval és matematikai analízissel vizsgálta, hogy miért növekszik meg hirtelen a gyermekek szókincse másfél éves koruk körül. A kutató szerint a magyarázat a szavak nehézsége közötti különbségekben rejlik, a szókincs bővülése pedig előre megjósolható módon végbemegy, ha a megfelelő feltételek adottak.
Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
Hogyan segít agyunk, hogy megtaláljunk egy elveszett tárgyat?
Születéstől a felnőttkor kezdetéig nagyjából 60 000 szót tanulunk meg, naponta körülbelül nyolc-tíz új kifejezést. Tizenkét hónapos koruk körül a gyermekek nagy része már használja azokat a szavakat, hogy "mama", "papa", "szia", ezeken kívül azonban nem nagyon mondanak mást. Négy hónappal később hirtelen változás figyelhető meg: a babák nagyjából 70%-ánál megjelennek például a "labda" és a "baba" szavak, 50%-uk pedig az "üveg", a "madár", a "lufi", a "szem" és a "könyv" szavakat is beépíti szókincsébe. Az igék és a melléknevek többnyire a második év vége felé jelennek meg. A szókincsrobbanáshoz szükséges egyik feltétel, hogy a gyermek egy bizonyos időtartam alatt képes legyen egyszerre több új szót is megtanulni, a másik pedig, hogy a nyelvtanulás során több nehéz vagy közepesen nehéz szót kell elsajátítanunk, mint könnyű szót. "A modellek azt mutatják, hogy ha ezek a körülmények adottak, akkor minden esetben lezajlik a szókincs hirtelen bővülése" - mondja McMurray.
A kutatók nehézségük alapján rangsorolták a különféle nyelvekben előforduló szavakat: az eredmények alapján 4000 nehéz vagy közepesen nehéz szó elsajátításához csak mindössze negyed annyi idő szükséges, mint amennyi az első 1500 könnyebb szavunk elsajátításához - olvasható a Guardian hírportálján.
"A szókincsbővülés mögött statisztikai okok rejlenek: az általunk vizsgált nyelvek majdnem mindegyikénél megfigyelhető, hogy viszonylag kevés könnyű és sokkal több nehezen vagy közepesen nehezen elsajátítható szóból épülnek fel. A könnyű szavak közé inkább főnevek - "kutya", "macska", "bögre" - tartoznak, amelyeket könnyen egy tárgyhoz lehet kapcsolni, míg a nehezebbek között vannak az igék és az elvont fogalmak jelölésére használt szavak. A gyermekek a könnyebb szavakat sajátítják el a leggyorsabban, a bonyolultabb szavak "használatba vétele" azonban összességében mégis rövidebb időt vesz igénybe, mint a kezdeti szókincs rögzülése. A bővülés feltétele a könnyebb szavak megléte, de aztán már az egész folyamat matematikailag megjósolható módon megy végbe" - magyarázta McMurray.
[origo] egészség
