Egy munkahelyeken végzett brit tanulmány szerint a túlságosan nagy stressz a pályájuk elején tartó fiataloknál megkétszerezi a depresszió és a szorongásos betegségek kialakulásának kockázatát. Ez az első olyan vizsgálat, amely a pályakezdők esetében valódi összefüggést mutatott ki a stresszes körülmények és a mentális egészségi állapot romlása között.
Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
Hangulatzavarok és depresszió: mit tehetünk ellene?
A felmérés alapján a kutatók a következő összefüggést állapították meg: a folyamatosan nagy terhelésnek kitett dolgozók között jelentősen nő a depresszió és az általános szorongásos zavarok előfordulása. Az összes eset 45%-a volt közvetlenül a fokozott munkahelyi stresszhez köthető (az alanyoknál korábban semmilyen hasonló mentális probléma nem fordult elő). Meglepő módon nem feltétlenül azok voltak a leginkább kitéve a depresszió kockázatának, akik tipikusan "fehérgalléros" állásokat töltöttek be - cégvezetők és menedzserek - hanem például a főszakácsok; náluk például a fix, rugalmatlan határidők és az esetleges hibák miatti nyilvános szégyentől való félelem logikusan magyarázza az összefüggést - olvasható a Guardian hírportálján.
"Nagy-Britanniában évente csaknem 12 milliárd font kár származik a depresszió és a szorongásos zavarok miatti munkakiesésből, a produktivitás csökkenése tehát pontosan mérhető anyagi károkat okoz a munkáltatónak, ami így nem egy elhanyagolható tényező. Az eredmények egyértelműen megmutatják, hogy a hangulatzavarok és a depresszió kockázata csaknem a kétszeresére nő azoknál, akiknek folyamatosan jól kell teljesíteniük, a némileg nyugodtabb, rugalmasabb körülmények között dolgozók adataival szemben" - mondta Dr. Maria Melchior, a Psychological Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A korábbi európai és amerikai tanulmányok egyöntetűen a depressziós esetek növekedéséről számolnak be az utóbbi két évtizedben, párhuzamosan a munkahelyi stressz dolgozók által tapasztalt növekedésével. A jelenlegi kutatás szerint a depresszió prevalenciája nőknél nagyobb, bár úgy tűnik, hogy ez inkább csak a még családalapítás előtt, karrierjük kezdetén álló nőkre igaz (egy betegség prevalenciája az adott zavarban szenvedők részaránya a vizsgált populációban, ami vonatkozhat egy meghatározott időpontra vagy adott időszakra is). Terrie Moffitt, a tanulmány társszerzője szerint ebből arra lehet következtetni, hogy nőknél az ösztrogén nevű nemi hormon is szerepet játszhat a betegség kialakulásában.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagunk:
Hangulatzavarok és depresszió: Hangulatzavarok, illetve depressziós epizód alatt a hangulat tartós, szélsőséges irányba való eltolódását értjük, ami nem, vagy csak részben magyarázható a környezeti eseményekkel. Ilyenkor megváltozik a közérzet, a magatartás, az érzelmi reakciók, a kognitív és vegetatív funkciók működése. Károsodnak a szociális kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény, tehát szinte az élet egész területe érintett. Milyen lehetőségek léteznek jelenleg a hangulatzavarok kezelésére?
