A közelmúltban megjelent egy tanulmány, amely szerint a C-vitamin szokásosan alkalmazott adagja még napi rendszerességgel fogyasztva sem véd hatékonyan a megfázás ellen. A finn kutatók számos korábbi vizsgálat eredményének összesítése után jutottak erre a következtetésre, amelyet egy rangos tudományos folyóirat, a Cochrane Library legutóbbi számában tettek közzé.
Az átlagemberen nem segít
Ajánló
Jobban véd a gyümölcs, mint a C-vitamin tabletta
Eldöntetlen vitaminvita - Mikor szedjünk vitamintartalmú étrend-kiegészítőket?
Fontos felfedezés a dohányosok vitaminszükségletéről
Interaktív ajánló
A finn kutatók öt évtized C-vitaminnal kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit elemezték. A megvizsgált harminc, a világ számos országában lefolytatott felmérésben több mint tizenegyezren vettek részt, és napi 0,2 gramm (200 mg) és 2 gramm közötti adagban kapták a vitamint. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy körükben szinte éppen ugyanolyan gyakorisággal fordultak elő meghűléses betegségek, mint a vitaminpótlásban nem részesülőknél. A vitamint rendszeresen fogyasztóknál ráadásul a megfázás súlyossága sem tért el jelentősen a másik csoportétól.
A nátha lefolyásának időtartamában viszont egyértelműen kimutatható, bár csekély csökkenést eredményezett a tartós megelőző vitaminszedés. Ez a hatás gyermekek körében kifejezettebb volt, mint felnőtteknél. (Náluk 13%-kal rövidítette meg a betegség időtartamát, ami kb. 1-1,5 nappal korábbi gyógyulást jelent.)
A kutatók azt is vizsgálták, mi a hatása, ha a C-vitamint a megelőző időszakban nem, csak a megfázás első tüneteinek jelentkezésekor kezdik szedni nagy adagban. Ebben az esetben sem tapasztaltak egyértelmű enyhülést sem a tünetek súlyosságában, sem a betegség gyógyulási idejében.
A C-vitamin nátha elleni feltételezett védőhatását a vitamin 1930-as évekbeli felfedezése óta hirdették. A Nobel-díjas Linus Pauling "C-vitamin és a megfázás" című könyvében például 1000 mg-os napi adagot javasolt mindenkinek a nátha biztos kivédésére. Annak ellenére, hogy a C-vitamin valóban szerepet játszhat a felső légúti fertőzések elleni védekezésben, a kutatók leszögezik: a szokásos 0,2-2 grammos adag az átlagnépesség körében nem előzi meg vagy enyhíti olyan mértékben a betegséget, amely a tartós vitaminpótlás gyakorlatát alátámasztaná.
Megkérdeztük a finn kutatókat
Harri Hemilä, a Helsinki Egyetem kutatója, a felmérés vezetője az [origo] kérdésére válaszolva elmondta: az emberek egy jelentős részénél a C-vitamin rendszeres szedése annyira csekély hatással van a meghűlés kockázatára, hogy az nem éri meg a fáradozást és a költségeket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: további kutatásokra lenne szükség a C-vitamin hatékonyságának vizsgálatára. Hemilä szerint elsősorban arra kellene összpontosítani, vajon milyen hatással van a vitamin a megfázás gyermekkori előfordulására és kezelésére.
Kevés számú vizsgálat eredménye alapján viszont a tüdőgyulladás kezelésében felnőtteknél is felmerül a vitamin előnyös hatása. A kutató kiemelte: eredményeik a nyugati társadalmak egészséges átlagpolgárára vonatkoznak, és a jövőben azokat a társadalmi csoportokat vagy életkörülményeket kellene azonosítani, amelyeknél előnyös lehet a C-vitamin pótlás.
A finn tanulmány és jelen cikkünk csak a megfázásra gyakorolt hatást elemzi, de érdemes megjegyezni, hogy a nagy dózisú C-vitamin-szedést egyebek mellett már kapcsolatba hozták a szív-és érrendeszeri halálozás kockázatának csökkentésével, sőt a rák megelőzésének lehetőségével is.
- Az átlagemberen nem segít
- Nélkülözhetetlen vitamin
