Egy tanulmány tanulsága szerint a nem megerőltető testmozgás, például a séta vagy a könnyed biciklizés hasonlóan hatékony a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, mint az intenzív edzés. Sőt, bár mindenféle testmozgás csökkenti a vérben található zsír mennyiségét, úgy találták, hogy a könnyed mozgás hatása tartósabb, és a vérzsírszint hosszabb ideig alacsony marad, ha rendszeresen sétálunk, biciklizünk.
Ajánló
Az [origo] egészség életmód alrovata
Korábban
A sport segít megőrizni a csontsűrűséget a fogyókúra során
Találja meg az önhöz illő sportot!
Cris A. Slentz és munkatársai az amerikai Duke Egyetemen 240 túlsúlyos középkorú önkéntes jelentkezőt vizsgált. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire csökkenti az intenzív, illetve a könnyed testmozgás a résztvevők testsúlyát, koleszterinszintjüket és a vérükben lévő zsír mennyiségét. A résztvevőket véletlenszerűen négy csoportba osztották, feladatuk az volt, hogy hat hónapon keresztül különböző mértékű és mennyiségű testmozgást végezzenek. Az első két csoport tagjai intenzíven edzettek: heti 32 és 19 kilométer kocogással egyenértékű feladatot kellett elvégezniük edzőtermi gépeken. A harmadik csoportba tartozó alanyok hetente 19 kilométer könnyed sétának megfelelő edzésmunkát végeztek, míg a résztvevők utolsó csoportja nem végzett semmilyen testmozgást.
A kutatók megmérték a résztvevők koleszterin- és vérzsírszintjét, testsúlyukat és derekuk kerületét a vizsgálat kezdetekor, majd hat hónap múltán is. A fél év végén az önkéntesek abbahagyták a testmozgást. Két héttel később újra megvizsgálták őket, így Slentz és munkatársai elemezni tudták azt, hogy mennyire tartós a testmozgás hatása, miután az ember abbahagyja az edzést.
Eredményül azt kapták, hogy a testmozgás mennyisége a döntő, nem az intenzitása. Sőt, bár minden testmozgást végző csoport vérzsírszintje csökkent a hat hónap alatt, két hét elmúltával csak azoknál az embereknél bizonyult ez a csökkenés tartósnak, akik könnyed edzést végeztek. Sajnos a vérben lévő koleszterin mennyisége gyorsan visszatért a rendszeres edzés megkezdése előtti szintre, miután a résztvevők abbahagyták a mozgást: tartós csökkenést csak az igen intenzív mozgást végző embereknél találtak a kutatók.
Hasonló eredményre jutott Peter Katzmarzyk, a kanadai Queen’s Egyetem kutatója. Egy hatalmas, több mint 19 ezer férfi egészségügyi adatait tartalmazó adatsort elemzett munkatársaival. Úgy találták, hogy már a nem megerőltető testmozgás is jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és az ehhez köthető halálozás veszélyét. Azok közül, akik hetente négy-öt alkalommal végeztek harminc perces testmozgást, fele annyian haltak meg a vizsgált 16 évnyi időszak alatt. Ez a testmozgás heti 130-138 perc sétának felel meg. A vizsgálat megállapítása szerint a testmozgást végző férfiak halálozása annak ellenére is csökkent passzív társaikhoz képest, hogy koleszterinszintjük sok esetben nem különbözött azokétól.
A nőkre is hasonlóan jótékony hatása van a testmozgásnak. Már igen csekély életmódváltással is sokat tehetnek a középkorú nők hosszú távú életkilátásaik érdekében, mondja Sheila Dugan, a chicagói Rush Egyetem kutatója, aki több mint háromszáz nő bevonásával készített felmérést. A résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük testmozgási szokásaikról, emellett komputertomográffal megmérték a hasüregen belüli, a szerveket körbevevő zsírszöveteik tömegét. Ez a zsírtömeg az egyik legfontosabb jele a később esetleg kialakuló szívbetegség kockázatának. Eredményeik igazolták feltételezéseiket: azoknak a nőknek, akik többet mozogtak, kevesebb zsír rakódott le szerveik falán.
A tanulmányok megállapításai szerint tehát a könnyed testmozgás is hatékonyan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az edzést azonban nem szabad abbahagynunk, hiszen tartós eredményt csak akkor tudunk elérni, ha rendszeresen mozgunk. A kutatók szerint elég napi 15-30 percet sétálással vagy egyéb, egyáltalán nem megerőltető mozgással töltenünk, és máris sokat tettünk egészségünk megőrzése érdekében.
Molnár Csaba
