Az Európai Unióban, így Magyarországon is - főleg a növekvő stressz, az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése és a fokozott leterheltség miatt - az utóbbi években egyre többeket érint az úgynevezett kiégés-szindróma, amely később esetleg súlyosabb problémához, például depresszióhoz vezethet. Sokszor a páciensek fel sem ismerik, hogy komoly pszichológusi segítségre lenne szükségük. Mik a betegség tünetei, hová fordulhatunk segítségért, és milyen megelőzési lehetőségek vannak?
Ajánló
A munkahelyi stressz megkétszerezi a depresszió kockázatát
Hangulatzavarok és depresszió: mit tehetünk ellene?
A mentális stressz szívre gyakorolt hatása
A mentális stressz hatásai szívkoszorúér-betegeknél
Génterápiával a depresszió ellen
Videó
A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív érzelmek jellemeznek.
A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek markáns jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat, ezért ilyenkor az egészségbiztosítóknak fizetniük kell - erről már érvényes bírósági ítélet is született az országban.
A kiégés-szindróma tünetei és jellemző előfordulása
A Berkeley Egyetem munkapszichológusai 1990-ben egy több mint 4000 személyen végzett átfogó vizsgálatot publikáltak kiégés-vizsgálataikról. Ennek alapján kijelenthető, hogy az elsősorban emberközpontú foglalkozást végzőket (humán szolgáltatásban érdekeltek, egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális munkások) érinti a megbetegedés, amely alapvetően három-tünettel jellemezhető: érzelmi kimerülés, elszemélytelenedés, az élet több területén pedig a teljesítmény csökkenése.
Ezek a tünetek azonban más foglalkozást végző munkavállalóknál is megjelentek az utóbbi időben, így elmondható, hogy az újságíróknál a napi cikkírás, tévéseknél a riportkészítés, értékesítőknél, vállalkozóknál és cégvezetőknél pedig a mindennapi szigorú elvárásoknak való megfelelni akarás okozhat kiégés-szindrómát.
A tünetegyüttes kialakulásában kulcsszerepet játszanak a munkakörnyezet stresszt okozó tényezői (kevés motiváció, kismértékű munkahelyi elégedettség) és az érzelmi túlterheltség. A tanulmány szerzői ezen kívül kiemelik, hogy az érintett betegeknél testi, érzelmi és szellemi kimerülés egyaránt előfordulhat a kórkép tüneteként. Testi szinten ugyanis krónikus fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, érzelmi szempontból reménytelenség, levertség lehet jelelmző, s emellett az érintettekben negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, a munkával és általában az élettel szemben.
- Mi a kiégés-szindróma?
- Magyarországon is betegségnek tekinthető-e a kiégés-szindróma?
- Kihez fordulhatunk, ha a szindróma tüneteit érzékeljük?
