Selye János születésének 100. évfordulója alkalmából augusztus 23. és 26. között rendezték meg hazánkban a II. Stressz Világkongresszust. A kilencven országból érkezett több mint ezer résztvevőt számláló eseményen kiderült, hogy a magyarok stresszel összefüggő halálozási rátája az oroszokéval egyenlő. A krónikus stresszel összefüggő megbetegedések és az ezek következtében bekövetkező halálozások aránya 1990-ben még megegyezett a csehekével és a lengyelekével, de míg náluk azóta javulás következett be, nálunk a mai napig is folytatódik a növekvő tendencia.
Jó és káros stressz
A köznapi szóhasználatban is elterjedt "stressz" kifejezést Selye János magyar kutató használta először, bár magát a fogalmat már 1914-ben megalkotta egy bostoni élettanász kutató. Selye Jánosnak élete során 39 könyve és közel 2000 közleménye jelent meg, ezen kívül több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát (a teljes lista megtalálható a www.selyesociety.hu honlapon, Selye János munkásságáról pedig korábbi cikkünkben olvashatnak részletesen: Száz éve született Selye János). Selyét tíz éven keresztül jelölték Nobel-díjra, ám egyszer sem ítélték oda neki; ennek egyik magyarázata, hogy "túlságosan kiterjedt orvosi területeken próbálta a betegségek okát a stresszelmélettel magyarázni" - írja a Stress c. kiadványban Pető Csaba, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Selye folyamatosan hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, és még alvás közben is létezik: némi túlzással elmondható, hogy teljesen stresszmentes állapot csak a halálban képzelhető el.
Létezik azonban "jó stressz" - idegen szóval eustressz - is, amely szükséges ahhoz, hogy leküzdjük a minket érő káros hatásokat, és képesek legyünk megfelelően alkalmazkodni az állandóan változó környezeti hatásokhoz. A stresszorok hatására a sejtek energiatermelő központjainak (mitokondriumok) összeköttetése szétkapcsolódik, így a sejt képes megvédeni a láncolat többi részét. A stresszfehérjék aktivitásának köszönhetően gátlódik a fehérjék "összecsapzódása", ellenkező esetben viszont olyan aggregátumok képződnek a sejtekben, illetve a sejtek között, mint amilyenek az Alzheimer vagy a Parkinson-kór esetében - mondta Dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének professzora. A túlzott intenzitású, tartós, illetve gyakori stresszhatások így komoly betegségeket okozhatnak, károsítják az immunrendszert, valamint a központi idegrendszer működését is.
Létezik azonban "jó stressz" - idegen szóval eustressz - is, amely szükséges ahhoz, hogy leküzdjük a minket érő káros hatásokat, és képesek legyünk megfelelően alkalmazkodni az állandóan változó környezeti hatásokhoz. A stresszorok hatására a sejtek energiatermelő központjainak (mitokondriumok) összeköttetése szétkapcsolódik, így a sejt képes megvédeni a láncolat többi részét. A stresszfehérjék aktivitásának köszönhetően gátlódik a fehérjék "összecsapzódása", ellenkező esetben viszont olyan aggregátumok képződnek a sejtekben, illetve a sejtek között, mint amilyenek az Alzheimer vagy a Parkinson-kór esetében - mondta Dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének professzora. A túlzott intenzitású, tartós, illetve gyakori stresszhatások így komoly betegségeket okozhatnak, károsítják az immunrendszert, valamint a központi idegrendszer működését is.
A stressz folyamatának három szakasza
A Selye által kidolgozott adaptációs szindróma a stressz folyamatának három szakaszát írja le. Stressz hatására az ún. alarm-reakció állapotában az alkalmazkodóképesség a normális alá csökken: a mellékvesekéregből ekkor kéreghormonokat tartalmazó zsírszemcsék kerülnek a vérbe. Az ezt követő ún. rezisztenciaszakaszban a szervezet alkalmazkodó- és ellenállóképessége igen magas szintre ugrik, a zsírszemcsék ezáltal feltűnően nagy számban jelennek meg a mellékvesekéregben. Amennyiben a stressz túlzottan erős, vagy gyakori, a mellékvesekéregből eltűnnek a zsírszemcsék, a szervezet ellenállóképessége csökken, és bekövetkezik a kimerülés.- Jó és káros stressz
- A negatív stressz káros hatásai
- A megküzdési stratégiák fontossága
