Stresszkonferencia: továbbra sem próbáljuk megelőzni a stressz káros hatásait

2007. augusztus 30., csütörtök, 7:00

Selye János születésének 100. évfordulója alkalmából augusztus 23. és 26. között rendezték meg hazánkban a II. Stressz Világkongresszust. A kilencven országból érkezett több mint ezer résztvevőt számláló eseményen kiderült, hogy a magyarok stresszel összefüggő halálozási rátája az oroszokéval egyenlő. A krónikus stresszel összefüggő megbetegedések és az ezek következtében bekövetkező halálozások aránya 1990-ben még megegyezett a csehekével és a lengyelekével, de míg náluk azóta javulás következett be, nálunk a mai napig is folytatódik a növekvő tendencia.

Jó és káros stressz

A köznapi szóhasználatban is elterjedt "stressz" kifejezést Selye János magyar kutató használta először, bár magát a fogalmat már 1914-ben megalkotta egy bostoni élettanász kutató. Selye Jánosnak élete során 39 könyve és közel 2000 közleménye jelent meg, ezen kívül több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát (a teljes lista megtalálható a www.selyesociety.hu honlapon, Selye János munkásságáról pedig korábbi cikkünkben olvashatnak részletesen: Száz éve született Selye János). Selyét tíz éven keresztül jelölték Nobel-díjra, ám egyszer sem ítélték oda neki; ennek egyik magyarázata, hogy "túlságosan kiterjedt orvosi területeken próbálta a betegségek okát a stresszelmélettel magyarázni" - írja a Stress c. kiadványban Pető Csaba, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Selye folyamatosan hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, és még alvás közben is létezik: némi túlzással elmondható, hogy teljesen stresszmentes állapot csak a halálban képzelhető el.

Létezik azonban "jó stressz" - idegen szóval eustressz - is, amely szükséges ahhoz, hogy leküzdjük a minket érő káros hatásokat, és képesek legyünk megfelelően alkalmazkodni az állandóan változó környezeti hatásokhoz. A stresszorok hatására a sejtek energiatermelő központjainak (mitokondriumok) összeköttetése szétkapcsolódik, így a sejt képes megvédeni a láncolat többi részét. A stresszfehérjék aktivitásának köszönhetően gátlódik a fehérjék "összecsapzódása", ellenkező esetben viszont olyan aggregátumok képződnek a sejtekben, illetve a sejtek között, mint amilyenek az Alzheimer vagy a Parkinson-kór esetében - mondta Dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének professzora. A túlzott intenzitású, tartós, illetve gyakori stresszhatások így komoly betegségeket okozhatnak, károsítják az immunrendszert, valamint a központi idegrendszer működését is.

A negatív stressz káros hatásai

Selye János egyik kísérletsorozatában tartósan negatív stresszhatások között figyelte meg kísérleti patkányait, miközben azoknak nem volt lehetőségük a menekülésre. Ennek eredményeként egy idő múlva az állatok elpusztultak a harmadik, ún. kimerülési fázis következtében. Egy későbbi kísérlet bebizonyította, hogy embereknél a munkahelyi bizonytalanság, a társadalom kiszámíthatatlansága, az értékvesztés, az identitászavarok, a tartós lemaradás élménye ugyanolyan stresszreakciót eredményezhet, mint a fizikai stresszorok az állatok esetében (erről lásd korábbi cikkeinket: Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma, A munkahelyi stressz megkétszerezi a depresszió kockázatát, Az e-mail is jelentős stressztényező lehet, A krónikus stressz bizonyítottan növeli a halálozási arányt).

A kongresszus ezen témájának Magyarországon szomorú aktualitása, hogy a krónikus stressz és a stresszel összefüggő megbetegedések igen jelentős tényezők a kiugróan magas magyar megbetegedési és halálozási arányok tekintetében. Ez elsősorban a középkorú férfiakra mondható el, aminek következménye, hogy a magyarok várható élettartama Európában a legalacsonyabbak között van: 1960-hoz képest 2004-re 33%-kal nőtt az idő előtti halálozás a 40 és 69 év közötti férfiak körében. Ez a korábbiakhoz képest tízezerrel több halálesetet jelent, melynek hátterében a tartós, krónikus stressz áll. Ez az arány 1990-ben még megegyezett a csehekével és a lengyelekével, náluk azonban később javulás következett be, hazánkban viszont a mai napig is fennáll a növekvő tendencia. Bár jelentős társadalmi átalakulás több távol-keleti országban (pl. Japán és Szingapúr) is lezajlott, a várható életkor ennek ellenére mégis ott a legmagasabb.


Ebből is látható, hogy a fő probléma nem magában a változásokban keresendő, hanem az ún. megküzdési stratégiában: a cseheknél, a lengyeleknél, valamint a távol-keleti országok állampolgárainál az összetartozás érzése, valamint a bizalom védőfaktort jelent. Ezzel szemben Magyarországon - különösen az elmúlt néhány év történései következtében - az általános társadalmi bizonytalanság, a közös erkölcsi elvek és a bizalom hiánya meglehetősen tartós stresszállapotot eredményezett. Ennek következtében a stresszel összefüggő halálozási rátánk az orosz, illetve az ukrán adatoknak felel meg - mondta Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója.


Számunkra is példaértékűnek tekinthető Svédország népegészségügyi programja, melyben a kölcsönösség és az emberek társadalmon belüli önérvényesítésének biztosítása alapvető feltételeként szerepel a stresszel összefüggő betegségek megelőzésében. Ennek hiánya igen komoly problémát jelent a magyar egészségpolitikában - fogalmazta meg Kopp Mária. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy ebből a szempontból a nők halálozási aránya 1960-hoz képest mára 4%-kal csökkent. A magyarázat abban keresendő, hogy ők nagyobb mértékben képesek kompenzálni az élet egyik területén lévő szorongást egy másik sikerélménnyel, például a társas kapcsolatokkal.

A megküzdési stratégiák fontossága

A megküzdési stratégia kialakulásában a méhen belüli fejlődésnek, a korai anya-gyermek kapcsolatnak, valamint a későbbi nevelési módszernek is meghatározó szerepe van. A csecsemő táplálása során mind az anyában, mind a kicsiben a vazopresszin nevű hormon szabadul fel, melynek szorongáscsökkentő hatása van (vazopresszin emellett a szervezet víztartalmát és a vér nátriumszintjét szabályozza). Ez a hormon termelődik az agyban masszázs, illetve a testi érintkezés során is. A mai modern társadalom egyik problémája a gyermekek stresszmentes, ingerszegény környezete. A szülők sok esetben túlzott féltésük miatt nem merik kihívás elé állítani a gyermeket, aki így nem is tudja megtanulni, hogyan kell a problémákkal megküzdeni a későbbiekben. Válaszképtelenné válik, nagy valószínűséggel egy nehézséget nem vállaló, manipulálható felnőtt lesz belőle - mondja Kopp Mária. Az idegrendszer első komoly fejlődési szakasza 7-8 éves korban fejeződik be, a második 16-19 éves kor körül, így ezt a hiányosságot a későbbiekben már meglehetősen nehéz feladat pótolni.

A Magyar és a Nemzetközi Sejt Stressz Társaság, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Selye János Magatartástudományi Társaság szervezésében megtartott eseményen egyaránt jelen voltak a stresszel a molekulák szintjén foglalkozó kutatók és a pszichoszociális stressz hatásait vizsgáló szakemberek, akik a nagyközönség számára is érthetően foglalták össze a stresszel kapcsolatos jelenlegi ismereteinket, valamint a tartósan fennálló negatív stresszhatások egészségre káros hatásait. A szervezési és lebonyolítási feladatokat jelenlegi, illetve volt középiskolai kutatók látták el. Az érdeklődők nem csupán a rendezvénnyel kapcsolatos információkat tudhatták meg a diákoktól, hanem szakmai párbeszédet is kezdeményezhettek velük. A párbeszédek folytatására az esti "kocsmatúra" adott lehetőséget, amelynek során a Nagymező utcai kávézókban bárki bekapcsolódhatott a beszélgetésekbe. Szintén érdekesség volt a Belvárosi Művészek Társaságának "stressz" témájú kiállítása. Összesen 55 képző- és iparművész munkásságát tekinthették meg a vendégek, akik így vizuális úton is közelebb kerülhettek a stressz megértéséhez - mondta Kovács Péter Balázs Munkácsy-díjas képzőművész, a Belvárosi Művészek Társaságának elnöke. A műalkotások a Nádor galériában (V. József nádor tér 8.) tekinthetőek meg a későbbiekben.

A cikkben illusztrációként felhasznált képek forrása a Belvárosi Művészek Társaságának Stress című kiállítása.

Klement Viktória