Egyre több kísérleti és vizsgálati adat utal arra, hogy a sejtjeink számára igen fontos védőanyagok, az antioxidánsok túlzott fogyasztása és felszaporodása jelentős egészségügyi problémákat okozhat. Táplálkozási szakértők és dietetikusok egybehangzó véleménye szerint az antioxidánsokat nagy mennyiségben tartalmazó táplálékkiegészítőket csak indokolt esetekben - például betegség, intenzív, orvosi ellenőrzés alatt végzett fogyókúra - szabad szednünk. Cikkünkben áttekintjük az ezzel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket.

Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Jobban véd a gyümölcs, mint a C-vitamin tabletta
Eldöntetlen vitaminvita - Mikor szedjünk vitamintartalmú étrend-kiegészítőket?
Interaktív ajánló
Az antioxidánsok és a glutation feladata, jelentősége
Minden olyan anyag, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidánsoknak számos különböző fajtáját ismerjük, amelyek együttműködnek a szervezetben termelődő ún. oxidatív szabadgyökök káros hatásainak leküzdésében. Testünk egyes antioxidánsokat maga állít elő - ezek az ún. endogén antioxidánsok -, míg más fontos antioxidánsokat - ezek az ún. exogén antioxidánsok - a táplálékunkkal veszünk magunkhoz. A két csoport tagjai közös rendszert képezve működnek együtt a jó antioxidáns-kondíció érdekében (ezekről az anyagokról részletesen már megjelent cikkünkben olvashatnak, amelyben a természetes forrásokat is megtalálhatják).
A leggyakoribb endogén antioxidáns a már említett glutation, valamint a szuperoxid-diszmutázok és a katalázok (utóbbiak enzimek). A táplálékkal felvehető antioxidánsok legismertebb képviselői az E-, C-, A-vitamin, a flavonoidok, a béta-karotin (ez az A-vitamin előanyaga), valamint egyéb szelén-, magnézium-, cink-, mangán-, réz és kéntartalmú vegyületek.
Fontos hangsúlyozni, hogy az antioxidánsok és a káros hatásukról ismert oxidatív vegyületek egy nagyon jól szervezett, többszintű, komplex egyensúlyi rendszert alkotnak (ez az ún. redox-homeosztázis), amelyben a két csoport bármelyik elemének túlzott jelenléte az egyensúly eltolódáshoz, és így sejtkárosodásokhoz vezethet. A rendszer viszonylag nagy kitéréseit is képes szabályozni a szervezet, azonban ha például súlyos táplálkozási hiba vagy egyéb tényező - például genetikai eltérés, mint a fent említett kísérletben is - miatt egyes elemek nagy mennyiségben vannak jelen (bármely oldalon), a rendszer kiszabadulhat a kontroll alól, és betegségek tünetei jelenhetnek meg - fejtette ki kérdésünkre válaszolva Dr. Lugasi Andrea, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese.
- Újabb eredmény egy antioxidáns káros hatásairól
- Túladagolhatóak bizonyos antioxidánsok








