[origo] egészség 

A EUROASPIRE III vizsgálat legnagyobb jelentősége, hogy immár évtizedes távlatban lehet összehasonlítani a szívkoszorúér-betegséghez vezető folyamatokat a felmérésben résztvevő országokban. A megelőző orvoslás szempontjából ez alapján nélkülözhetetlen adatokhoz juthatunk: ne feledjük el, hogy a népegészségügyi folyamatokat csakis az ehhez hasonló követéses felmérésekkel lehet tudományosan megismerni. A finanszírozási céllal készített ellátási adatok erre elvi okok folytán alkalmatlanok, a legtöbb döntést azonban mégis az ilyen adattípusokra alapozva hozzák meg, és nem azok alapján, amilyeneket a Euroaspire III is biztosít számunkra - válaszolta a felmérés hazai vonatkozásaival kapcsolatos kérdésünkre Dr. Karlócai Kristóf, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa.

A szakember elmondta: a hazai adatoknak az európaiakkal való összehasonlítása több érdekességgel is szolgálhat. Ebben a nagy kockázatú betegcsoportban hazánk "jó pontot" kaphat a dohányzás területén: míg az európai átlagban 10%-kal, addig nálunk 43%-kal csökkent a dohányzó betegek aránya a legelső felméréshez képest. Ezzel ellenkező tendenciát láthatunk a testsúly és az elhízás adatainak alakulásában: a növekedési ütem hazánkban kétszer akkora, mint a többi országban (a túlsúly esetén 21%, az elhízásnál pedig 112% az európai 8%, illetve 52%-os növekedéssel szemben). A vizsgálatban külön kérdés vonatkozott a centrális (hasi típusú) elhízás mértékére, ahol ugyancsak az átlag fölött vagyunk (46% az európai 30%-os növekedési átlaggal szemben). A szívkoszorúér-betegség szempontjából nagy rizikójú, diabéteszes betegcsoportra ajánlott 130/80 Hgmm-es vérnyomást el nem érők száma viszont az európai populációban 2%-kal nőtt, míg a hazai betegekben 2%-kal csökkent.

A megelőzést célzó hazai munka legsikeresebb része a magas lipidszintek kezelése és beállítása. A 4,5 mmol/liter fölötti összkoleszterinszint a Euroaspire I-es vizsgálatban Magyarországon 97,4%-os, a mostani felmérésben viszont már csak 57%-os arányban fordult elő. A csökkenő tendencia a többi európai országban még látványosabb, mert náluk 94,5%-ról 46,2%-ra sikerült leszorítani ezt az értéket. A cukorbetegség Európában összességében 61%-kal nőtt, míg ez a szám nálunk 68%; a jól beállított diabéteszesek száma mindenhol jelentősen csökkent, Európában 25,1%-ról 6,7%-ra, hazánkban pedig 46,4%-ról 8,5%-ra - ismertette az új adatokat Karlócai.

A felhasznált gyógyszerek közül a vérlemezkegátlók, a béta-blokkolók, az ACE (angiotenzin-konvertáló enzim) gátlók és ARB-k (angiotenzin-receptor blokkolók) használatában nincs nagy különbség. Hatalmasat nőtt a sztatinok felhasználásának mértéke, itthon 6,7%-ról 76,7%-ra, a többi európai országban pedig 18,1-ről 87%-ra. A vizsgálat bizonyítja, hogy az életmódváltoztatást igénylő rizikótényezők megszüntetése európaszerte sem eléggé sikeres, míg a gyógyszerekkel kezelhető betegségek sokkal nagyobb arányban normalizálhatóak. A kérdés messzire vezet: a betegek inkább azt várják az orvostól, hogy csökkentse egy következő infarktus esélyét, saját maguk azonban sokszor alig tesznek valamit a megelőzés érdekében - tette hozzá a főorvos.