A horkolás komoly egészségügyi problémát is jelezhet

2009. augusztus 22., szombat, 16:05

Az emberek általában úgy tekintenek a horkolásra, mint egy gyakori és idegesítő felnőttkori szokásra, és nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget neki. Pedig a horkolás miatt tartós éjszakai légzéskimaradás léphet fel, aminek szövődményeként szív- és érrendszeri betegségek, valamint nappali aluszékonyság és csökkent teljesítőképesség alakulhat ki.

Kinél fordulhat elő a horkolás?

Becslések szerint a felnőttek 30-50%-a horkol, és nemzetközi felmérések szerint minden huszonötödik középkorú férfit és minden harmincadik 40 év feletti nőt érint a horkolás következményeként kialakuló alvási légzészavar (szaknyelven: alvási apnoe), amely a gyermekeknek is mintegy 3%-ánál diagnosztizálható (a gyermekeknél előforduló horkolásról korábbi cikkünkben részletesen olvashat). A 65 év feletti korosztályban - nőket és férfiakat egyaránt tekintve - már 10% fölötti a kóros következményekkel járó horkolás előfordulása. Továbbá egy érdekes statisztikai adat szerint a horkolás - és a következményeként kialakuló légzészavar - az ázsiaiak, a dél-amerikaiak és az afro-amerikaiak körében sokkal gyakrabban fordul elő, mint az európai és észak-amerikai népességben.

A horkolás okai

A sokak számára a mindennapi életből oly ismerős és gyakran természetesnek tartott horkolás nem más, mint hangrezonancia, amely azt jelzi, hogy a belégzett levegő szabad áramlása valamilyen akadályba ütközik. A horkolás tulajdonképpen légzési rendellenesség. A riasztó hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. A horkoló ember izmai és kötőszövetei alvás közben az átlagosnál nagyobb mértékben lazulnak el, aminek következtében a felső légutakban szűkület jön létre. A kisebb keresztmetszeten áthaladó levegő sebessége megnő, ami megrezegteti az ernyedt és rugalmas garatfalat, és ennek következménye lesz az éjszakai "zenebona". Minél szűkebb a levegő útja, annál nagyobb a benne áramló levegő sebessége és annál hangosabb a horkolás.


Az esetek egy részében ennek a jelenségnek a hátterében valamilyen fül-orr-gégészeti rendellenesség, illetve anatómiai adottság - például orrsövényferdülés, lelógó lágyszájpad, a szokásosnál nagyobb nyelvgyök, nyelvcsap, orrmandula vagy mandula - áll. Problémát jelenthet ezen kívül az ún. mélyharapás is, amikor az alsó fogsor hátrébb záródik, mint a felső - ilyenkor ugyanis az alsó állkapocs hátrébb tolja a nyelvgyököt, s ez ugyancsak leszűkíti a garat keresztmetszetét. Gyermekeknél és fiatal nőknél a horkolás túlnyomó részben ezen okok valamelyikére vezethető vissza.

A horkolás miatt alvás közben esetlegesen kialakuló súlyosabb légzéskimaradás oka viszont már a felső légutak pillanatnyi elzáródása. Ekkor a lágy szövetek a torok hátulján elernyednek, és részben vagy teljes egészében elzárják a levegő útját. Ez a légzéskimaradás akár 10-30 másodpercig is eltarthat, óránként 10-20 alkalommal is előfordulhat, és következményeként a páciens vérének oxigénmennyisége lecsökken. Erre az agy gyakran ébresztéssel vagy kevésbé mély alvásra váltással válaszol, és elindítja a felső légutak izmainak megfeszítését és a légcső megnyitását.

A horkolás következményei

A hangos horkolás annyira zavaró lehet, hogy akár a házasságban élők viszonyát is negatív módon befolyásolhatja, főként akkor, ha a házastárs a másik szobába kényszerül miatta. Az eddig a leírt leghangosabb horkolás 87 dB erősségű volt, amelyet egy német alváslaboratóriumban regisztráltak, kifejezetten egy házaspár hölgytagjának kérésére. (A viszonyítás végett ez a hangerősség megfelel egy aszfalton dolgozó acélkalapács hangerősségének.)

A horkolásban szenvedő gyermekek a kialvatlanság miatt rosszabbul teljesítenek az iskolában, valamint az intelligenciát, a memóriát és a megfigyelőképességet mérő teszteken; európai felmérések bizonyítják, hogy a hiperaktivitás is gyakrabban előfordul náluk. A horkolás következményeként kialakuló alvási légzészavarban szenvedők gyakran jönnek vissza mély álomból éberebb alvási szakaszba, ezért nem tudják megfelelően kipihenni magukat alvás közben, ami igen erős fáradtságérzést okoz számukra. Ennek következtében kedélyállapot-problémák - súlyosabb esetben depresszió - , reggeli fejfájás, koncentrációzavarok és jelentős mértékű teljesítménycsökkenés jöhet létre.

A légzési probléma miatt állandóan kialakuló oxigénhiány hatására stresszhormonok szabadulnak fel a szervezetben, amelyek azután emelik a vérnyomást, rendezetlenebbé teszik a szívverést; ezáltal a horkolás növeli a különböző szív-és érrendszeri betegségek (magasvérnyomás, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, szívinfarktus, agyvérzés) előfordulásának valószínűségét.

Birminghami és bostoni kórházi megfigyelések ugyanis azt bizonyítják, hogy a rendszeresen horkoló nőknél a szívbetegségek kialakulásának kockázata 33 százalékkal nagyobb volt, mint nem horkoló nőtársaiknál. Eseti horkolóknál ez az arány 20 százalékos volt - állapította meg a nyolc évet felölelő tanulmány, melyben több mint 70 000 40 és 65 év közötti nő alvási szokását vizsgálták. A horkoló nők többsége a hátán aludt, cigarettázott, alkoholt fogyasztott és éjszakai műszakban dolgozott. Férfiak körében végzett vizsgálatok hasonló tendenciákat muatattak, a különbség csak annyi volt, hogy a szív-, és érrendszeri betegségek kockázata 45%-kal volt nagyobb a horkolók körében.

Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz?

A horkolásnak különböző fokozatai vannak és ezek közül nem mindegyiket tekintik kórosnak. Enyhe horkolásról beszélünk, ha csupán alkalmanként fordul elő, és főként akkor, ha valaki a hátán fekszik, nagyon fáradt és netán alkoholt fogyasztott. Ez a stádium bárkinek ismerős lehet, ezekben az esetekben nem kell orvoshoz fordulnunk.

Kóros horkolásra kell gondolnunk azonban, ha a horkolás szinte minden alvási testhelyzetben előfordul, éjszakai és reggeli kifejezett szájszárazsággal jár együtt és a horkantásokat hosszabb szünet előzi meg. Ha gyakori éjszakai ébredéssel (horkantásra, szapora szívverésre), fokozott napközbeni aluszékonysággal, csökkent koncentráló-képességgel és memóriazavarokkal jár együtt a horkolás, mindenképpen szakemberhez kell fordulnunk állapotunk további romlásának megelőzése érdekében.

A horkolás különösen veszélyes lehet azon páciensek esetében, akiknél infarktus vagy agyvérzés következtében fennálló agyi keringési zavart, vagy nehezen beállítható magasvérnyomás-betegséget is diagnosztizáltak az orvosok, ugyanis a kórkép következményeként kialakult változások következtében tovább romolhat az állapotuk.

Gyógymódok horkolás ellen

A horkolás sokszor egész egyszerűen megszüntethető. A legfontosabb az alváshigiénia rendezése és a mindennapi életben minket érő stresszhatások csökkentése. Fontos lehet még a testsúlycsökkentés, az egészséges életmód és alvás közben a fej magasabb alátámasztása is. A dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése is elegendő lehet a horkolás megszüntetéséhez.

Amennyiben ezek a lehetőségek nem segítenek, szakemberhez kell fordulnunk. Gyermekek esetében egy fül-orr gégész felkeresése javasolt, aki eldöntheti, hogy örökölhető szervi probléma miatt alakult-e ki a horkolás. Felnőttek esetében alvásdiagnosztikai kivizsgálásra van szükség, melynek során a szakemberek speciális, hordozható légzésszenzorral szerelik fel a pácienst, majd a műszer egész éjszaka regisztrálja a légzéskimaradások gyakoriságát és a vér oxigéntartalmának változását. Az eredményeket másnap kiértékelve az alvásspecialisták megkezdhetik a megfelelő gyógykezelést. Ez enyhébb esetben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetben az alváslaborban történő speciális légzéssegítő terápia során történik.

A kellemetlen jelenség gégészeti beavatkozással, kisebb műtéttel is orvosolható, akiknél pedig a mélyharapás a horkolás forrása, azok számára létezik egy - a fogszabályzóra emlékeztető - speciális szájbetét, amely alvás közben megakadályozza a légút elzáródását (erről az eszközről egy korábbi cikkünkben olvashat). Számos alternatív gyógymód is létezik a horkolás gyógyítására, ezek hatékonyságáról és esetleges felhasználásáról kezelőorvosától érdeklődhet.

A horkolásban szenvedők az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrumhoz, vagy az OPNI Alváscentrumához fordulhatnak segítségért, ahol az OEP által finanszírozott alvásvizsgálatra való bejelentkezéshez háziorvosi beutaló szükséges. Az OEP által finanszírozott alvásvizsgálat és terápia elérhető Pécsett és Debrecenben is.

Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy ha a népesség majdnem felében előforduló horkolás csak ritkán, nagy fáradtság esetén, esetleg alkoholfogyasztás után vagy háton fekvő pozícióban jelentkezik, akkor ártalmatlan jelenségről van szó. Amennyiben azonban hosszabb távon, sorozatos alvási nehézséggel és légzéskimaradásokat okozva fordul elő, feltétlenül szakemberhez kell fordulnunk, mert ez esetben később súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

Makó Attila

Felhasznált irodalom:

1. Bódizs Róbert: Alvás, álom, bioritmusok, Medicina Kiadó, 2000.
2. Dr. Köves Péter: Az obstruktív alvási apnoe szindróma diagnostikus és terápiás protokollja
3. Dr. Szűcs Anna, Dr. Janszky József, Dr. Holló András, Prof. Dr. Halász Péter: Az időskori alvás
és zavarai
4. Sahota PK, Jain SS, Dhand R.: Sleep disorders in pregnancy. ,Curr Opin Pulm Med. 2003 Nov;9(6):477-83
5. Ishizuka Y, Kakuta H.: Treatment of sleep apnea and snoring in children. Acta Otolaryngol Suppl. 1996;523:234-5.
6. White DP.: The pathogenesis of obstructive sleep apnea: advances in the past 100 years.
Am J Respir Cell Mol Biol. 2006 Jan;34(1):1-6.
7. Ivanhoe JR, Lefebvre CA, Stockstill JW.: Sleep disordered breathing in infants and children: a review of the literature. Pediatr Dent. 2007 May-Jun;29(3):193-200.