A kerékpározás az egyik legkiválóbb sport és szabadidős tevékenység: a biciklit egyre többen használják a mindennapi munkába járáshoz, nyáron pedig sokan indulnak kisebb vagy nagyobb biciklitúrákra. A biciklizés során más sportokhoz képest kevésbé vagyunk kitéve a túlzott megerőltetés veszélyének, ennek ellenére nem árt, ha odafigyelünk az ízületeink épségére, és persze arra, hogy biciklizés közben se égjünk le.
Az izmokról
Ajánló
Korábban:
A megfelelő naptej kiválasztása és a bőrvédelem: tippek a nyári szezonra
A kerékpározás során leginkább az alsó végtagot dolgoztatjuk meg, mivel főként a combizomzatra, a farizmokra és a lábszárizmokra hatunk. Az, hogy melyiket hogyan terheljük, függ a terepviszonyoktól, a kerékpár típusától és beállításaitól, és persze attól, hogy milyen intenzitással tekerünk. A comb elülső és hátsó izmai egymással összhangban dolgoznak, így hajtják a pedált. A láb kinyújtásakor a pedál lenyomását a combfeszítő izmok végzik. Ezután a combhajlítók húzódnak össze, ezzel felemelik a lábat és - amennyiben a láb rögzítve van a pedálhoz speciális klipsszel, illetve kerékpáros pedál és cipő használatakor - a pedált is felfelé húzzuk. Emelkedőn fölfelé haladva a farizmok, sík terepen a combizmok dolgoznak erőteljesebben. Elöltekerős biciklin (ahol szinte hanyatt fekszik az ember) szintén a farizmok munkája nagyobb.
Ha kiemelkedünk a nyeregből, a combizmainkra hárul nagyobb munka. Ha a nyereg túl magas, az elülső (combfeszítő) izom túlságosan megnyúlik, ha alacsonyabb a kelleténél (lásd a bicikliző serdülőket) a hátulsó combizmoknak kell túl erősen összehúzódniuk. Mindkét eset túlterhelést okozhat.
Kisebb mértékben ugyan, de kerékpározás során a felsőtest izmai is igénybe vannak véve, a kormányzás, feszítés és a test tartása során. A karizomzatot leginkább terepbiciklizésnél vesszük igénybe, amikor bizonyos mozdulatoknál a test súlypontját előrehelyezzük: ekkor néhány pillanatig a karokra helyeződik a test súlya.
Használjunk naptejet és lehetőleg ne legyünk úton délelőtt 11 és délután 4 óra között
A leggyakoribb nyári panasz, a leégésnek nevezett fájdalmas pirosodás nem más, mint a bőr gyulladása. A tünetek két-három órával a napégés után jelentkeznek. A gyulladás súlyosságától függően az egyszerű bőrpirosodástól a diónyi hólyagokig sokféle elváltozás kialakulhat; a bőrtüneteket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás vagy ajaksömör kísérheti. A túlzott napozás legsúlyosabb következménye a bőrrák lehet: a betegség kialakulásának elkerülése érdekében a napégés megelőzése a legfontosabb. A szőke vagy vörös hajúak, a világos bőrűek és szeműek sokkal könnyebben leégnek, ezért nekik fokozottan kell vigyázniuk.
A naptejek régebben csak az UV-B sugarakat szűrték, de ma már tudható, hogy az UV-A sugarak is igen károsak. A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljes körű védelem" ezért semmiképp sem valósulhat meg, így a legjobb, ha a tűző napon bekenve is kerüljük a biciklizést.
További probléma, hogy a nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, és nincsenek akkora eltérések, amit ezek sugallnak: míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UV-A és UV-B sugarak ellen, a 40-es ennél alig nagyobbat, 97,2 százalékosat. Már az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak. Mindenképp keressünk a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt, így például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyerekekre adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót - illetve náluk csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, fokozottabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen.
A leggyakoribb nyári panasz, a leégésnek nevezett fájdalmas pirosodás nem más, mint a bőr gyulladása. A tünetek két-három órával a napégés után jelentkeznek. A gyulladás súlyosságától függően az egyszerű bőrpirosodástól a diónyi hólyagokig sokféle elváltozás kialakulhat; a bőrtüneteket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás vagy ajaksömör kísérheti. A túlzott napozás legsúlyosabb következménye a bőrrák lehet: a betegség kialakulásának elkerülése érdekében a napégés megelőzése a legfontosabb. A szőke vagy vörös hajúak, a világos bőrűek és szeműek sokkal könnyebben leégnek, ezért nekik fokozottan kell vigyázniuk.
A naptejek régebben csak az UV-B sugarakat szűrték, de ma már tudható, hogy az UV-A sugarak is igen károsak. A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljes körű védelem" ezért semmiképp sem valósulhat meg, így a legjobb, ha a tűző napon bekenve is kerüljük a biciklizést.
További probléma, hogy a nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, és nincsenek akkora eltérések, amit ezek sugallnak: míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UV-A és UV-B sugarak ellen, a 40-es ennél alig nagyobbat, 97,2 százalékosat. Már az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak. Mindenképp keressünk a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt, így például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyerekekre adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót - illetve náluk csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, fokozottabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen.
