Régóta nyilvánvaló tény, hogy az egészségre és a közérzetre rossz hatást gyakorol az elhízás. A szív- és érrendszert érintő káros hatásokról számos korábbi cikkünkben olvashattak. Most az elhízás azon káros következményeit gyűjtöttük össze, amelyek a lakosság körében kevésbé ismertek, de szintén nagyon súlyos egészségkárosodást okozhatnak.
Légzőrendszerünk károsodása és az asztma
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
A túlsúly is növelheti az asztma kialakulásának kockázatát
Az egészségesnek mondott gyorséttermi szendvics is hízlal
2015-re a kövérség lehet a normális
Háromdimenziós képalkotó eljárás a valódi súlyfelesleg mérésére
A testtömegindexnél pontosabb képet adhat a derék-csípő arány
Interaktív ajánló
Légzésfunkciós vizsgálatokból ismert, hogy a túlsúlyos embereknél maga a légzés is több munkát, több energiát igényel, valószínűleg a hasi és mellkasi zsírszövet növekedése miatt. Sokat idézett szövődmény az úgynevezett Pickwick-szindróma: az ebben szenvedő emberek állandóan álmosak, aprókat lélegeznek, bőrük, szájuk színe szederjes lila. Kezelés nélkül az ilyen betegeknél a légzési elégtelenség hirtelen halálhoz vezethet vagy tüdőembólia alakulhat ki. A másik fontos probléma, hogy az elhízás a felső légúti hurutra való fogékonyságot is növelheti.
Kanadai kutatóorvosok ezenfelül újabb összefüggésre figyeltek fel: a túlsúlyos hölgyek esetében jelentős az asztma kialakulásának kockázata. Normál testsúlyú társaikkal összevetve az asztma kialakulásának esélye 85 százalékkal magasabb volt náluk; érdekes azonban, hogy férfiak esetében ez a különbség mindössze 21 százalék. A vizsgálat adatai alapján elmondható, hogy egy egységnyi BMI-értéknövekedés a nők esetében 6 százalékkal fokozza az asztma kockázatát, míg férfiak esetében ez a szám mindössze 3 százalék.
Az elhízottság becsléséhez több módszerre is szükség van
A testtömegindex (BMI) a megfelelő testsúly meghatározására szolgáló érték, amelynél felnőttek esetében 25 alatt normális testsúlyról, 25-30 közötti értéknél túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról beszélünk. A BMI-nek azonban van egy hátránya, mégpedig az, hogy gyakran a nagy tömegű izomzattal rendelkező embereket is a túlsúlyos kategóriába sorolja.
A pontosabb mérések kivitelezése érdekében egy kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely a súly- és magasságadatok helyett a testalakot és a vizsgált személy testében található zsírszövet valódi mennyiségét veszi figyelembe. Az így számolt értéket testtérfogatindexnek (Body Volume Index; BVI) nevezték el. Gyakran előfordul ugyanis, hogy viszonylag vékonyak maradunk a testünkben található, nagyobb mennyiségű "rejtett zsírszövet" ellenére, ezért nem kapunk teljes képet elhízottságunkról a BMI alapján. A háromdimenziós képalkotó eljárással belső szerveink elzsírosodásának mértéke is megbecsülhető, így ez képes kiküszöbölni a fentebb említett problémát.
Emellett egyre elterjedtebb a derék-csípő arány mérése is: ezzel a módszerrel a testünkben lévő zsírszövet eloszlása is kimutatható, és ezzel a mérőszámmal több tanulmány szerint is jobban megbecsülhető az elhízás következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A testtömegindex (BMI) a megfelelő testsúly meghatározására szolgáló érték, amelynél felnőttek esetében 25 alatt normális testsúlyról, 25-30 közötti értéknél túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról beszélünk. A BMI-nek azonban van egy hátránya, mégpedig az, hogy gyakran a nagy tömegű izomzattal rendelkező embereket is a túlsúlyos kategóriába sorolja.
A pontosabb mérések kivitelezése érdekében egy kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely a súly- és magasságadatok helyett a testalakot és a vizsgált személy testében található zsírszövet valódi mennyiségét veszi figyelembe. Az így számolt értéket testtérfogatindexnek (Body Volume Index; BVI) nevezték el. Gyakran előfordul ugyanis, hogy viszonylag vékonyak maradunk a testünkben található, nagyobb mennyiségű "rejtett zsírszövet" ellenére, ezért nem kapunk teljes képet elhízottságunkról a BMI alapján. A háromdimenziós képalkotó eljárással belső szerveink elzsírosodásának mértéke is megbecsülhető, így ez képes kiküszöbölni a fentebb említett problémát.
Emellett egyre elterjedtebb a derék-csípő arány mérése is: ezzel a módszerrel a testünkben lévő zsírszövet eloszlása is kimutatható, és ezzel a mérőszámmal több tanulmány szerint is jobban megbecsülhető az elhízás következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
- Légzőrendszerünk károsodása és az asztma
- Cukorbetegség és a tápcsatorna károsodásai
- Mozgásszerveink sem bírják a nagy megterhelést
- Daganatos betegségek sűrűbb előfordulása
- Az elhízás és a termékenység
- Aki túlsúlyos, gyorsabban öregszik
- Alvási problémák
- A túlsúlyosak a munkáltatóknak is nagyobb terhet jelentenek
- Lelki tényezők
