A tüdőrákok nagy részét képező ún. nem kissejtes tüdőrákok daganatsejtjeinek felszínén kórosan nagy mennyiségben van jelen egy receptor (érzékelőmolekula). Ha ez aktiválódik, akkor olyan sejtfolyamatokat indít el, mely a sejt halhatatlanságához és fokozott mértékű, szabályozatlan osztódásához vezet. Ilyenkor rosszindulatú daganatról, rákos elfajulásról beszélünk. A tüdőrák esetében jelenleg alkalmazható célzott terápiák egyikének lényege, hogy a receptor aktiválódásának gátlása révén ezeket a kóros sejtfolyamatokat gátolja, vagy legalábbis jelentősen lassítja. Egy másik lehetőség: az áttétes vastagbél- és végbélrák, illetve egyes emlőtumorok terápiájában alkalmazott érképződésgátló gyógyszert az Európai Unióban 2007 augusztusában törzskönyvezték előrehaladott nem kissejtes tüdőrákos betegek kezelésére is.
Ajánló
Az [origo] Egészség oldalai a modern gyógyszeres daganatterápiáról
A tüdőrák modern gyógyszeres kezelése
A non-Hodgkin limfóma modern gyógyszeres kezelése
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
A vastagbél- és végbélrák modern gyógyszeres kezelése
Honlapajánló
1. Az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) gátlása
A tüdőrákok nagy részét képező ún. nem kissejtes tüdőrákok daganatsejtjeinek felszínén kórosan nagy mennyiségben van jelen egy receptor (érzékelőmolekula), mely a sejten kívüli részével köti meg az epidermális növekedési faktort. A receptor (EGFR, másnéven HER-1) egy molekulacsaládba tartozik az emlőrákok mintegy harmadában jellegzetesen túltermelt HER-2-vel, amely az emlőrák célzott terápiájának támadáspontja (lásd egy másik írásunkat). Az EGFR a kötődés hatására aktiválódik, és olyan sejtfolyamatokat indít el, mely a sejt halhatatlanságához és fokozott mértékű, szabályozatlan osztódásához vezet. Ilyenkor rosszindulatú daganatról, rákos elfajulásról beszélünk. Az EGFR-ellenes célzott biológiai kezelés lényege, hogy a receptor aktiválódásának gátlása révén a gyógyszer ezeket a kóros sejtfolyamatokat gátolja, vagy legalábbis jelentősen lassítja. Mindezek alapján az EGFR-ellenes célzott biológiai kezelés a daganatsejt osztódásának felfüggesztéséhez, sőt, egy speciális "programozott sejthalál" beindításához és a tumorsejt pusztulásához vezethet.
A gyógyszer alkalmazási köre
A gyógyszer helyileg előrehaladott vagy áttétes nem kissejtes tüdőrák másod- vagy harmadvonalbeli kezelésében (vagyis egy vagy több sikertelen kemoterápia után) alkalmazható. Egy - előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegeken végzett - klinikai vizsgálatban a gyógyszer az átlagos túlélési időt 4,7 hónapról 6,7 hónapra emelte; 1 év elteltével a kezelt betegek 31%-a volt életben, szemben az ezzel a szerrel nem kezelt csoport 21%-ával.
További előnyök
Nagy előnye az EGFR-ellenes célzott kezelésnek, hogy a hatóanyag szájon át, tabletta formájában szedhető, így biztosítható a betegek otthoni ellátása. Nem kerül sor a hosszú, kellemetlen kórházi infúziós kemoterápiára. Emellett a szer ún. monoterápia formájában adagolható, azaz általában nincs szükség kiegészítő kezelésre.
Köszönhetően annak, hogy a gyógyszer az egészséges sejtek működését alig befolyásolja, a kemoterápiás szerek mellékhatásaival - mint a hajhullás, a fehérvérsejtszám csökkenéséből fakadó gyakori fertőzések - alig kell számolniuk a betegeknek. A kezelés leggyakoribb mellékhatásai a bőrkiütés - mely egyes vizsgálatok szerint a szer hatékonyságát jelzi -, valamint a hasmenés. Ezek a mellékhatások általában enyhék-közepesek, jól kezelhetők.
Ki várhat eredményt a kezeléstől?
Az EGFR-ellenes célzott biológiai kezelés különösen azokban az esetekben hatékony, melyekben az EGFR-nek döntő szerepe van a rákos daganat kialakításában és növekedésében. Ez azonban a tüdőrákoknak csak bizonyos hányadában van így. Ahhoz, hogy a daganatnak a gyógyszerre adott válasza megjósolható legyen, számos klinikai és molekuláris tényezőt kell figyelembe venni. Ezek ismerete alapján a kezelőorvos dönt arról, hogy a beteg részesüljön-e EGFR-gátló kezelésben vagy nem.
A gyógyszer finanszírozása jelenleg úgynevezett egyedi méltányossági kérelem alapján történik, ami azt jelenti, hogy a betegnek a kezelőorvossal együttműködve kérvényezni kell a kezelés támogatását az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.
2. Érképződésgátló szer alkalmazása
A rákos daganatok bizonyos molekulákat termelnek ahhoz, hogy gyors növekedésüket megfelelő tápanyagellátással biztosítani tudják. Ez fokozott érképződéshez, így a daganat megnövekedett vérellátásához vezet. Az érképződés gátlása azt a forradalmi újítást jelenti, hogy ma már gyógyszeresen képesek az új daganatos erek képződését meggátolni. A daganatsejtek által termelt molekulákat biológiai úton megkötik, így azok nem képesek serkenteni új erek képződését.
Az áttétes vastagbél- és végbélrák, illetve egyes emlőtumorok terápiájában alkalmazott érképződésgátló gyógyszert (lásd egy másik cikkünket) az Európai Unióban 2007 augusztusában törzskönyvezték előrehaladott nem kissejtes tüdőrákos betegek kezelésére. A szert hagyományos kemoterápiás szerrel együtt alkalmazva elsővonalbeli kezelésként adható (vagyis a jelenleg alkalmazott és első választásként adott kezelések mellé adható). Az előrehaladott tüdőrákos betegeken végzett nagy nemzetközi klinikai vizsgálatok alapján a kombinált kezelésben részesülő betegek átlagos túlélési ideje az 1 évet is meghaladta, ami nagyon nagy eredménynek számít ezen a területen. A hosszabb túlélési idő alatt nem romlik a betegek életminősége azokhoz képest, akik csak kemoterápiás kezelést kapnak, ugyanis a gyógyszernek nincsenek a kemoterápiára jellemző mellékhatásai (hajhullás, fokozott hajlam a fertőzésekre stb.).
A gyógyszer finanszírozása jelenleg úgynevezett egyedi méltányossági kérelem alapján történik, ami azt jelenti, hogy a betegnek a kezelőorvossal együttműködve kérvényezni kell a kezelés támogatását az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.
