Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely tipikusan az emlőmirigyek kivezetőcsöveinek hámjából kiinduló, rosszindulatú sejtburjánzás. Magyarországon évente 7 500 új megbetegedést fedeznek fel, és mintegy 2 300 nő életét követeli a betegség. A modern terápiás módozatok hatékony kombinációinak köszönhetően a korán felismert emlőrák ma már 90%-ban gyógyítható, és az emlő amputációja is 80%-ban elkerülhető. Ehhez azonban a szűrőprogramokon való rendszeres részvétel volna szükséges, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportokban.
Daganatgyanús szövettömeg felismerése az emlőben történhet hagyományos fizikális vizsgálattal (tapintással), vagy a rutinszűrés során készített mammográfiás röntgenfelvétel alapján. Fontos tudni, hogy mindkét vizsgálat sok téves riasztást ad, és a tapintással vagy röntgenfelvételen azonosított, környezetüktől eltérő állományú területek csak igen ritkán bizonyulnak valóban rosszindulatú daganatnak. Ugyanakkor bármi gyanús jel további vizsgálatokat tesz indokolttá.
A szűrés során felfedezett, kérdéses elváltozást először képalkotó vizsgálatokkal (precízebb röntgenkép, ultrahang, esetleg CT, MRI) vizsgálják tovább, majd ha ezek nyomán erősödik a gyanú, mintát (biopsziát) vesznek a célterületből. A mintavétel történhet ún. ultrahang-vezérelt vékonytű-aspirációs biopsziával vagy ún. core biopsziával. Az előbbi esetben egy nagyon vékony tűt vezetnek az elváltozásba, és onnan sejteket szívnak le; a gyakorlott orvos kezében meglepően gyorsan lezajló beavatkozást mindvégig ultrahangos képen követik, így bizonyosodnak meg arról, hogy a mintavétel valóban a kérdéses területet reprezentálja. A nyert sejttömegben a patológus azt vizsgálja, hogy vajon a sejtek alaki és egyéb jellegzetességei utalnak-e rosszindulatú folyamatra. A core-biopsziás mintavétellel ezzel szemben egy vékony szövethengert emelnek ki, amelyben nemcsak az egyes sejtek, hanem az egész szövet megjelenése tanulmányozható, valamint az esetlegesen szükségessé váló terápia és a prognózis szempontjából fontos paraméterek meghatározására is mód nyílik (ld. alább).
Az utóbbi években áttörés kezdődött a rák kezelésében. Megjelentek az úgynevezett célzott daganatterápiás szerek, amelyek a rákos folyamat szempontjából fontos molekulákat támadnak vagy gátolnak a sejtekben, méghozzá specifikusan (azaz "célzottan"). Így nincsenek olyan mellékhatások, mint a hagyományos kemoterápiás szerek esetében. Az elmúlt években több betegség esetében is alkalmazni kezdték ezeket a hatóanyagokat, és folyamatosan újabbak megjelenése várható. Az [origo] Egészség rovata tematikus oldalt indított, amely a jelenleg elérhető molekulárisan célzott terápiás lehetőségeket mutatja be. A szöveges információkon túl videointerjúkat nézhetnek meg orvosokkal, betegekkel, és animációk segítenek megérteni az egyes gyógyszerek hatásmechanizmusát.Itt érheti el az új honlapot
Cikkünk további részében bemutatjuk az emlőrák kezelésének lehetőségeit, a molekulárisan célzott terápiákat bővebben is.
- Az emlőrák felismerése
- Az emlőrák hagyományos kezelései
- Az emlőrák molekulárisan célzott daganatterápiája
- Hormonterápia
- Az emlőrák előfordulása, kockázati tényezői
