Szoros összefüggés van az anyák csípőmérete és csípőjének formája, valamint leánygyermekeiknél az emlőrák kialakulásának kockázata között - állítják az Oregon Health & Science University (OHSU) kutatói, akik több mint 6000 terhes nő egészségügyi adatainak feldolgozása alapján jutottak erre a következtetésre.
Ajánló
Az [origo] Egészség oldalai a modern gyógyszeres daganatterápiáról
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
A non-Hodgkin limfóma modern gyógyszeres kezelése
A tüdőrák modern gyógyszeres kezelése
A vastagbél- és végbélrák modern gyógyszeres kezelése
Honlapajánló
A széles, kerek csípő valószínűleg az anya magas női nemihormon-szintjének következménye, ami a leánygyermekekre is hatással van. A nők csípőformája a pubertás során alakul ki, amikor is a csípőcsontok növekedését a nemi hormonok szabályozzák. Minden nő esetében egyedi a nemi hormonok mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Ez az ún. nemihormon-profil a serdülőkorban alakul ki, és a szaporodóképes kor végéig fennmarad. Az oregoni vizsgálatok elsőként mutatnak rá arra, hogy ezek a serdülőkori változások összefüggésben állhatnak a következő generációban születendő leánygyermekeknél az emlőrák kialakulásának kockázatával.
3-7-szeres kockázat
Az elemzett adatok állapotos finn nők egészségügyi kartonjaiból származtak az 1934 és 1944 közötti időszakból, akiknél a terhesgondozás során rutinszerűen mérték a csípőcsontok méretét. Az emlőrák háromszor gyakrabban fordult elő a teljes vizsgált mintához képest azoknál a leánygyermekeknél, akiknél az anyának széles csípője volt, és meghétszereződött a kockázat, amennyiben második vagy harmadik gyermekről volt szó. Az emlőrák kialakulásának kockázata magasabb volt azoknál a leánygyermekeknél is, ahol az anyák csípőcsonttaréja kerek volt. A vizsgálatba bevont leánygyermekek mind 1934 és 1944 között születtek Helsinkiben. Az emlőrák felbukkanására utaló adatokat országos, központi adatbázisokból gyűjtötték össze a kutatók. A vizsgált mintában 300 nőnél diagnosztizáltak emlőrákot, akik közül 48 halt meg a betegségben. A daganat diagnózisakor az átlagéletkoruk 54 év volt.
Az adatok részletes elemzésekor megállapították, hogy akkor nő meg az emlőrák kialakulásának kockázata a leánygyermekeknél, ha az anya két csípőcsontjának taréja (crista iliaca) közötti legnagyobb távolság (az ún. intercristalis átmérő) meghaladja a 30 centimétert. További összefüggést jelent, ha a két taréj közötti legnagyobb távolság 3 centiméterrel meghaladja a kézzel is kitapintható két elülső csípőtövis (spina iliaca anterior superior) közötti távolságot (lásd az alsó ábrán).
A csípőcsont azon paraméterei, melyek mind a fiúknál, mind a lányoknál hasonlóan változnak a pubertás alatt, nem mutattak semmilyen összefüggést az emlődaganat kialakulásának kockázatával.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy akinek kerek és széles csípője van, annak a lánya mindenképpen emlőrákos lesz. Csupán egy olyan mérhető anatómiai jellegzetességet találtak, ami a hormonszintekkel lehet összefüggésben, a hormonok pedig hatnak a magzat fejlődő emlőjére is.
Az utóbbi években áttörés kezdődött a rák kezelésében. Megjelentek az úgynevezett célzott daganatterápiás szerek, amelyek a rákos folyamat szempontjából fontos molekulákat támadnak vagy gátolnak a sejtekben, méghozzá specifikusan (azaz "célzottan"). Így nincsenek olyan mellékhatások, mint a hagyományos kemoterápiás szerek esetében. Az elmúlt években több betegség esetében is alkalmazni kezdték ezeket a hatóanyagokat, és folyamatosan újabbak megjelenése várható. Az [origo] Egészség rovata tematikus oldalt indított, amely a jelenleg elérhető molekulárisan célzott terápiás lehetőségeket mutatja be. A szöveges információkon túl videointerjúkat nézhetnek meg orvosokkal, betegekkel, és animációk segítenek megérteni az egyes gyógyszerek hatásmechanizmusát.Itt érheti el az új honlapot
Az emlőrák kezelésében is áttörést jelentett egy célzott terápiás szer, amely a rákos sejtek felszínén lévő egyik receptort, a HER2-t támadja. A szert először előrehaladott, áttétes emlőrákban törzskönyvezték, de 2006-tól már a betegség korai formájában is adható. Korai emlőrákban alkalmazva a daganatkiújulás kockázatát mintegy felére, a halálozás kockázatát pedig mintegy harmadára sikerült csökkenteni. 2007 áprilisától az áttétes emlőrák kezelése újabb célzott terápiás szerrel, a daganat érképződését gátló gyógyszeres lehetőséggel bővült
A vizsgálatokat vezető David J. P. Barker azzal tett szert nemzetközi tekintélyre, hogy felfedezte az alacsony születési súly és a felnőttkorban kialakuló szív és érrendszeri betegségek közötti összefüggést, amit a British Medical Journal című orvosi szaklap el is nevezett a felfedezőjéről Barker-hipotézisnek. Barker és munkatársai szerint az emlőrákra való fokozott hajlam a terhesség első harmadában, az első trimeszterben alakul ki, az embrió éppen fejlődésben lévő emlőszövetét érő anyai hormonok hatására. Az emlőkezdemények kialakulása - ami végül a tejtermelésre képes emlőszövet kialakulásához vezet - az embrionális fejlődés 10. hetében indul el. A magzati emlőről tudjuk, hogy olyannyira stimulálják a méhlepényen átjutó anyai hormonok, hogy az újszülöttek majdnem felénél - nemtől függetlenül - megjelenik a köznapi nyelven csak boszorkánytejnek titulált szekrétum. A kutatók úgy vélik, hogy a széles, kerek csípő kialakulásáért is felelős magas női nemihormon-szint (mely a pubertást követőn is fennmarad) hátrányosan befolyásolja a nőnemű magzatok emlőszövetének fejlődését. A pontos mechanizmust nem tisztázták, csak feltételezések vannak, hogy mi is állhat ennek a megfigyelésnek a hátterében. Az anyai keringésből a magzatba átkerülő ösztrogénhormon genetikai instabilitást válthat ki az éppen kialakulóban lévő, a hormonra érzékeny embrionális emlő sejtjeiben, és ez fokozhatja az emlőrákra való hajlam fokozódását a későbbi életben.
David J. P. Barker és munkatársai az American Journal of Human Biology c. szaklapban számoltak be eredményeikről.
Eredeti közlemény (csak az absztrakt elérhető díj nélkül): David J.P. Barker 1 *, Clive Osmond 2, Kent L. Thornburg 1, Eero Kajantie 3, Tom J. Forsen 3, Johan G. Eriksson (2007) A possible link between the pubertal growth of girls and breast. Am J Hum Biol. Oct 5.
