Igazolódott a közvetlen összefüggés az édesanya terhessége előtti, alatti és utáni dohányzásának csecsemőkre gyakorolt hatása és a bölcsőhalál között - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva a Bristol Egyetem kutatói.
Ajánló
A hirtelen csecsemőhalál és a gének kapcsolata
Azonosították a hirtelen csecsemőhalál lehetséges okát
Veszélyes variánsok: tovább bővült a szívbetegségre hajlamosító gének népes családja
Az Early Human Development című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerzői azt is kiderítették, hogy a bölcsőhalál kockázata egyenes arányban nő a dohányfüstben eltöltött órák számával. "Amennyiben egy csecsemő naponta 8 órán keresztül van kitéve a cigarettafüst káros hatásainak, akkor mintegy nyolcszorosára nő a bölcsőhalál kockázata, azokhoz a gyermekekhez a képest, akiknek az édesanyja nem dohányzik" - emelte ki Dr. Peter Fleming, az orvoscsoport vezetője.
Az eredményekből egyértelműen következik, hogy ha egy édesanya leszokik a dohányzásról, akkor jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy a kórkép következtében gyermekénél is bekövetkezzen a tragédia.
Hazánkban 10 000 csecsemő közül évente hármat veszítünk el a hirtelen csecsemőhalál következtében, ami megegyezik a dániai értékekkel. Az Európai Unióban átlagosan mintegy 2000 újszülöttre jut egy bölcsőhalál. Ma már a fővárosban is és egyes vidéki nagyvárosokban is működnek olyan kórházi centrumok, melyeket a kérdés iránt érdeklődő szülők tanácsadás vagy oktatás végett felkereshetnek. Fontos tudni, hogy a megelőzés minden szülő számára könnyen elsajátítható, amiről bővebben a Bölcsőhalál prevenció és a Heim Pál Kórház honlapján olvashatnak.
Hogyan következhet be a bölcsőhalál?
Az újszülött periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése sokszor hirtelen megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul. Ettől a jelenségtől függetlenül később is előfordulhat, hogy a baba légzése váratlanul megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor nem történik gyors beavatkozás, a helyszínre érkező szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg. Ebben az esetben beszélünk bölcső- vagy hirtelen csecsemőhalálról (Sudden Infant Death Syndrome; SIDS).
A szülő ilyenkor sajnos nem találkozik harsány tünetekkel: az addig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás és légzés nem észlelhető nála, esetleg megváltozik a bőr és nyálkahártyák színe. Előfordulhat, hogy gyomortartalom jut vissza a garat vagy szájüregbe, majd onnan a légutakba, ami lehet oka is és következménye is a későbbi halálnak.
Az esemény bekövetkezhet előzetesen beteg kisbabán, de látszólag egészséges csecsemővel is megeshet, ezért a szülők részéről nagyon fontos a maximális odafigyelés. A betegség 2-4 hónapos korban a leggyakoribb, de ritkán akár 1 éves kor után is előfordulhat. Az esemény bekövetkezésének valószínűségét a dohányzáson kívül jelentősen növeli az édesanya terhesség alatti és utáni alkohol- és drogfogyasztása is.
