A csontritkulás világnapja alkalmából a Magyar Nők Szövetsége nyilvánosságra hozta a Szonda Ipsos által 2007 szeptemberében készített reprezentatív felmérést, melynek során 800 csontritkulásban érintett nőt kérdeztek meg. A válaszok alapján a betegek 38%-a egyáltalán nem szedi gyógyszerét, annak ellenére, hogy a csontritkulás jelenleg nem gyógyítható, így folyamatos kezelést igényel. Jó hír viszont, hogy a magyar piacon is megjelent egy új készítmény, amely injekciós kiszerelésben is alkalmazható és elég csak negyedévente adagolni.

Ajánló
A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság honlapja
A Magyar Nők Szövetségének honlapja
A Csontritkulás Világnapja 2007-ben - bővebb információk
Az antiosteoporotikumok felírási szabályaival kapcsolatos OEP rendeletek
Korábban:
Részletes orvosi jegyzet a csontritkulásról
Új formula a csontritkulásból eredő törések valószínűségének meghatározására
Hosszabb élet D-vitaminnal: új eredmények
Nagy jelentőségű felfedezés a csontjainkról
Az elesések kockázata a hormonszinttől is függ
A csontritkulás megelőzéséről és a betegség kialakulásáról számos publikáció látott már napvilágot, mégis vannak olyan területek, melyek eddig nem kaptak elegendő figyelmet. Kevésbé tudatosult például az érintettekben az a tény, hogy a csontritkulás - a diagnosztizálást követően - élethosszig tartó kezelést igényel. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszeres kezelés mellett rendkívül fontos szerep jut a megfelelő életmódbeli változtatásoknak, amelyek részeként ajánlott kálciumban és D-vitaminban gazdag ételeket fogyasztani, rendszeresen mozogni és megfelelő mennyiségű időt tölteni a napfényen.
Változások a csontsűrűségmérés és a gyógyszerek támogatottságában
Az egészségügyi reformban bekövetkező változások jelentősen érintették a csontritkulásban szenvedő betegek diagnosztikus és terápiás ellátását is - mondta el kérdésünkre Dr. Bors Katalin, a Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő főigazgatója, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthológiai Társaság főtitkár-helyettese. A csontsűrűségmérés többszörösen módosított szabályozásában az utolsó rendelet szeptemberben látott napvilágot: pozitív fejlemény, hogy a gyógyszert szedő betegek esetében visszaállították az évenként ismételhető csontsűrűségmérés lehetőségét, melyet azonban az eddig végezhető gerinc- és csípőtáji mérés helyett már csak egy mérési ponton finanszíroz az Egészségbiztosító Pénztár - folytatta a szakértő.
A régebben finanszírozott kvantitatív csontultrahang finanszírozása továbbra sincs napirenden, és a perifériás (végtagcsont) mérések szintén kikerültek a csontritkulás diagnosztikájából: az alkarmérés és az ultrahang alapján továbbra is kezelhetőek ugyan a betegek, de a mérést nem finanszírozzák. Ez azért nagy probléma, mert nem csak a betegség megállapításánál fontos a mérési lehetőség, hanem a terápia nyomonkövetésénél is, és a csontritkulásos betegek ellátását végző szakrendelések közel 50 %-a csak perifériás, illetve ultrahangos mérési lehetőséggel rendelkezik - ismertette a jelenlegi helyzetet Dr. Bors Katalin.

A csontritkulásos gyógyszerek átlagos 90%-os támogatottsága 70%-ra változott (kivételt képez az új készítményhez hasonlóan szintén injekció formájában adandó parathormon felírása, amely továbbra is 90%-os támogatással rendelhető azoknál a súlyos, csigolyatöréseken már átesett nőknél, akiknek a biszfoszfonát-kezelés ellenjavallt vagy eredménytelen). Örvendetes, hogy a bázisterápiának is nevezett kálcium- és D-vitamin-terápia, melyet ellenjavallat hiányában minden csontritkulás elleni gyógyszer mellett alkalmazni kell, szintén bekerült a 70%-os támogatási körbe - tette hozzá a szakértő a gyógyszerek megváltozott finanszírozásával kapcsolatban.
A bekövetkezett változások összeredményeként az eddig kezelt betegek nem elhanyagolható része (részletesen lásd a cikk második felében) elhanyagolja csontritkulásos betegségének kezelését, melynek következményei igazán csak egy-két év múlva jelenkeznek - összegezte a finanszírozásbeli változások betegekre gyakorolt eddigi hatásait a szakember.
Az injekciós kiszerelés előnyei
A csontritkulásos betegek ellátása és a gyógyszercsoport egységessé válása szempontjából egyaránt pozitívum, hogy minden biszfoszfonát-készítmény egy csoportba került. Itt az originális és generikus készítmények egyaránt szerepelnek: a tablettás biszfoszfonátok legtöbbje hetente egyszer szedendő, egy másik, szintén tablettás fajtájuk pedig havonta egyszer. Az újfajta, injekciós kiszerelés legnagyobb előnye, hogy ritkább alkalmazásával javíthatja a nőbetegek együttműködési készségét, emellett csökkenti a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások kockázatát - tudtuk meg a szakembertől.
Az injekció a szájon át történő gyógyszeres kezelésre alkalmatlan betegek számára jelenthet igazi előrelépést, hiszen a csontritkulásos betegek egy része nem tudja szájon át bevenni a gyógyszerét. Ide tartoznak azok, akik nyelőcső-megbetegedésben szenvednek, vagy egyéb oknál fogva nem alkalmazható náluk a hagyományos kezelés.
- Újdonság a csontritkulás gyógyszeres terápiájában
- Meglepő adatok: a betegek 38%-a egyáltalán nem szedi gyógyszerét








