Az idei enyhe tél következtében a szakemberek a kullancsok tömeges elszaporodásától és az általuk terjesztett fertőzések következtében kialakuló megbetegedések elterjedésétől tartottak. Milyen betegségeket terjeszthetnek ezek az apró állatok, és tényleg nőtt-e idén az ilyen esetek száma? Szakértő bevonásával jártunk utána a kérdésnek.
A forró, száraz nyár visszafogta a kullancsok szaporodását
Ajánló
Vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis)
Információk a kullancsról (Országos Epidemiológiai Központ)
Kullancsbetegségek ambulanciája
Korábban:
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai azt mutatják, hogy hazánkban a Lyme-kóros megbetegedések száma a 2007-es év eddigi időszakában mintegy 15 %-kal alacsonyabb volt a múlt év ezen időszakához képest, és idén a szokásos átlagnál is kevesebb (863) esetet regisztráltak. A fertőző agyvelő- és agyhártyagyulladásos esetek száma ezzel szemben jelentős csökkenést mutatott az utóbbi néhány évben: 1977 és 1996 között évente átlagosan 250-260 körül mozgott, 1997 és 2006 között, valamint a 2007-es év eddigi részében viszont már alig haladta meg a nyolcvanat - mondta az [origo] Egészség rovatának Dr. Ferenczi Emőke, az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának szaktanácsadó főorvosa. Ráadásul az ezévi vizsgált minták fele nyers, forralatlan kecsketejtől való fertőződéstől és nem az ízeltlábúval való közvetlen találkozásból eredt. (Ez utóbbi esetben ha egyetlen kecskét megfertőzött a vírust hordozó kullancs, akkor az akár 10-20, vagy még több ember megbetegedését is okozhatta).
Idén az enyhe tél ugyan kedvezett a kullancsok számbeli növekedésének, de a hosszú, száraz nyár jelentősen csökkentette ezt a hatást, így részben ennek is köszönhető az átlagnak nagyjából megfelelő fertőzésszám. “Ezzel kapcsolatban érdemes rá felhívni a figyelmet, hogy a kullancsoknak csupán a töredéke hordozza a kórokozó vírust, Lyme-kór esetén pedig a baktériumot, tehát az ízeltlábúak esetleges elszaporodása nem feltétlenül kell együtt járjon a megbetegedések számának növekedésével" - emlékeztetett rá Dr. Ferenczi Emőke.
Mitől csökkent drámaian 1997 óta az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma?
“A megbetegedések csökkenésének oka igen sokrétűnek mondható. Egyrészt mivel 1997 óta nem az állam, hanem a beteget kezelő kórház fizet az Országos Epidemiológiai Központnak a kóroki diagnosztikáért, ezért sokszor valószínűleg nem is küldik el hozzánk a fertőzött mintát, egyszerű anyagi megfontolásból. Másrészt az utóbbi években sajnos az emberek egyre ritkábban fordulnak orvoshoz, így a fertőzöttek egy része nem is jut el a megfelelő vizsgálatokra, ami természetesen szintén csökkenti a diagnosztizált esetszámot. Védőoltások ugyanis a veszélyeztetett személyek - erdészek, favágók, erdei dolgozók - esetében már az 1977 és 1996 közötti időszakban is voltak, így ez nem lehet a kimutatott esetszámok drasztikus csökkenésének az oka“ - mondta Dr. Ferenczi Emőke.
Ténylegesen tehát rendkívül nehéz megbecsülni azt, hogy mennyi a kullancsok által okozott agyhártyagyulladásos fertőzés. Egy az OEK-ban jelenleg is zajló, 2009-ig tartó kutatás során arra keresik a választ, hogy 2005 óta változott-e a kullancsok összlétszáma és a kórokozókat hordozó kullancsok számaránya, és ha igen, az milyen mértékben befolyásolta a kórokozók elterjedését. “Igazán pontos adatok csak a felmérés befejezése után várhatók" - tette hozzá a szakértő.
A kullancsok által terjesztett megbetegedések
A hazai kullancsok ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül egyet (az agyhártya- és agyvelőgyulladást) vírus, a többit baktérium okozza. Gyakoriság szerint a Lyme-kór áll az első helyen, amely kórokozó ellen nincs védőoltás, de megfelelő kezeléssel jól gyógyítható. A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket sikerrel gyógyítanak.
A kullancs által okozott második leggyakoribb betegség a vírus okozta agyhártya- és az agyvelőgyulladás. Ebben az esetben egy-két héttel a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, majd egy hét után panaszmentes lesz a beteg. Később a betegség második fázisa magas lázzal indul, majd fejfájással, depresszióval, memóriazavarral, hányingerrel folytatódik. A kórházban ápolt betegek tizenöt-húsz százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen van védőoltás, de nagyon fontos, hogy ezt időben, még télen beadassuk. A betegség az esetek zömében teljes gyógyulással végződik, de a betegek 6-20%-ában maradandó bénulás, pszichés és mentális zavarok fordulhatnak elő.
