A 14-18 éves fiatalok háromnegyede legalább egyszer kipróbálta a dohányzást, és közülük minden második kamasz rendszeresen cigarettázik. Ez azért is ijesztő, mert minél korábban kezdi valaki a dohányzást - és ez különösen igaz ebben a korosztályban -, annál jobban érvényesülnek nála a dohányzás káros hatásai. Szakértő bevonásával arra kerestük a választ, miért pusztítóbb a fiatalkori dohányzás a szervezetre.

Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
A dohányzás lehet a bölcsőhalál egyik legfőbb oka
Unokáink egészségét is károsíthatja a dohányzás
Passzív dohányzás: lássunk tisztán
Nagyszüleink életmódja ránk is hatással lehet
A marihuána károsíthatja a magzati agyat
A bűntudat nem segít a dohányzásról való leszokásban
Maradandó változásokat okoz az agyban a dohányzás
Okozhatják-e a felnőttkori betegségeket a születés előtt szervezetünkbe került anyagok?
A szülőkkel kialakított bizalmas kapcsolat azonban számos esetben meghatározóbb a kortárs-hatásnál; a kutatások azt mutatják, hogy a serdülők számára különösen fontos az apa személye, az apai társas támogatás képviseli a legerősebb védőhatást a dohányzásra való rászokással szemben. Érdekes módon az, hogy a szülők dohányoznak-e, a vizsgálatok szerint csak kevéssé fejt ki közvetlen befolyást, ennél fontosabb a gyermekek dohányzásának megítélése. Magyarországon sajnos szinte minden második családban van olyan aktívan cigarettázó szülő, aki általában nem tiltja gyermekének a káros szokást, és ezzel elősegíti azt, hogy gyermeke is könnyebben váljon függővé.
Fontos továbbá a család társadalmi helyzete is, ugyanis a kamaszok zsebpénzének emelkedése együtt jár a dohányzás gyakoribbá válásával, míg a szülők magasabb iskolázottsága a cigarettázás kialakulásának valószínűségét csökkenti ebben a korosztályban. A gyerek közvetlen környezetben élők - tanárok, orvos, szomszédok stb. - "pöfékelése" szintén lényeges a serdülők hozzáállásának kialakulása szempontjából.
A szülői hatás mellett komoly rizikófaktort jelent az is, hogy a serdülők körében még mindig (bár már csökkenő mértékben) egyfajta státusz-szimbólum a cigarettázás.
A fejlődő szervezet jobban károsodik
A serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található káros anyagokra, mint a felnőtté, aminek legfőbb oka, hogy ez a kor a nemi érés, az immun-, és az idegrendszer intenzív fejlődésének az időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a fiatal szervezetre - mondta Dr. Somoskövi Ákos, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának orvosa.
A 14-18 év közötti gyermekek agya sokkal élénkebben reagál a nikotinra, mint a felnőtteké. Ami azonban még rosszabb - folytatta a szakértő - , hogy kamaszkorban már a nikotin első kíváncsi kipróbálása megváltoztathatja a függőséget okozó anyag iránti viselkedést, és nagyon erőssé válhat a rászokás veszélye. Statisztikák alapján elmondható, hogy a mai felnőtt dohányosok mintegy négyötöde már kamaszkora óta dohányzik, ami jó magyarázatot ad az előbbiekben elmondottakra.
"A fiatalkori cigarettázás az esetlegesen meglévő betegségekből való gyógyulási esélyt is csökkenti. Az asztmával és allergiával járó panaszokat ugyanis jelentősen rontja a dohányzás, amely szintén a légutak gyulladásos megbetegedését okozza. Ennek következményeként súlyosabb esetben gyógyszer- és terápiarezisztencia is kialakulhat, így a fiatalok légúti megbetegedésének kezelése egyre nehezebb, egyre komplikáltabb lesz, a tünetek pedig egyre súlyosbodnak - mondta a szakértő.
A dohányzás egyébként csökkenti a fogamzóképességet is, azáltal, hogy gátolja a petesejtek érését, ugyanis dohányosok esetében kevésbé érett, kevésbé egészséges petesejtek jönnek létre. Szerencsére ez nem visszafordíthatatlan folyamat, mivel a dohányzásról való leszokás után pár hónappal normalizálódik a petesejtek érése.
Mivel a dohányzás bizonyítottan növeli a tüdőrák és egyéb ráktípusok (például a méhnyakrák) későbbi előfordulásának valószínűségét, ezért minél korábban kezdi el valaki a cigarettázást, szervezetében annál nagyobb esélye lesz a daganatos betegségek egyikének kialakulására. "Ezt elsősorban abban látjuk a napi gyógyászatban, hogy a fiatal méhnyakrákos betegek között kimutathatóan több az olyan páciens, aki kamaszkora óta dohányzik" - emelte ki Dr. Somoskövi Ákos.
Az angol egészségügyi hatóságok által indított "Dohányfüstmentes Anglia" elnevezésű oktató célú honlapon az áll, hogy a passzív úton beszívott dohányfüst több mint 4000 vegyületet tartalmaz, köztük szén-monoxidot és több mint ötven rákkeltő anyagot, például benzént.
A honlap állítása szerint a passzív dohányzás 24%-kal növeli a tüdőrák és 25-30%-kal a szívbetegségek kockázatát. De vajon honnan jönnek ezek az adatok? Alfredo Morabia, a New York-i Queens College epidemiológusa szerint "ezek általánosan elfogadott számok", és az Egyesült Államok kormányának 2006-os részletes jelentését idézi a "dohányfüst akaratlan belélegzésének egészségre gyakorolt hatásairól": mivel a dohányosok tüdőrák-kockázata kb. 25-szörös, és a passzív dohányzással kb. az aktív 1%-ának megfelelő füst kerül a szervezetbe, a kockázat 24%-os emelkedése megmagyarázható. A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst az előbbiekben vázolt okok miatt még károsítóbb hatást fejthet ki a szervezetre.
Amit meg lehetne tenni
Az egyik legfontosabb teendő a kamaszok dohányzásának visszaszorításával kapcsolatban, hogy a számukra modellnek tekintett felnőttek - ide tartoznak a szülők és a tanárok is - egyértelműen utasítsák el a dohányzást és mutassanak pozitív példát a fiatalok számára. "A legfontosabb az, hogy kisgyermekkortól tudatosan a dohányzás ellen neveljük gyermekeinket. A dohányzó szülőknek pedig legalább annyit meg kellene tennie, hogy a gyermek közvetlen környezetében nem dohányoznak" - mondja Dr. Somoskövi Ákos.
Emellett kulcsfontosságú lenne a bújtatott, a szórakozóhelyeken sűrűn megjelenő dohányreklámok visszaszorítása és a médiában felbukkanó - a kamaszok számára fontosnak tartott - személyek dohányzásellenes fellépése. Amennyiben egy ismert személyiség kifejezetten reklámozza a dohányzást, az kimutathatóan a serdülőket is a dohányzásra serkenti, hiszen szeretne hasonlítani az imádott sztárra, és ebben legfőképpen annak szokásainak felvétele segítheti.
Makó Attila








