A probiotikumok és a prebiotikumok manapság divatos táplálékkiegészítők. Gyakran adják őket kisbabáknak, az allergia kialakulását megelőzendő, az elmélet szerint ugyanis hatékonyan erősítik az immunrendszert. Egy nemrégiben közölt összefoglaló tanulmány megállapításai szerint azonban kevés kísérletes adat mutat arra, hogy ezek a szerek valóban hatékonyan védenének az allergia ellen.
A pre- és probiotikumok kevéssé védenek az allergia ellen
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó aloldala
Allergia és ekcéma: a túlzott tisztálkodás átkai?
Alapvető tudnivalók az allergiáról
Korábban:
Gyermekkori allergiát okozhat a túlzásba vitt fertőtlenítés
Hírvivő molekulák az ekcémások vérében
Egészségügyi tanácsok a konyhában - nem csak háziasszonyoknak
Az allergiás megbetegedések gyakorisága évről évre növekszik a fejlett országokban, közülük is az asztmatikus megbetegedések és az ekcéma a legelterjedtebb (egyes előrejelzések szerint a közeljövőben a gyermekek akár tizenöt-húsz százaléka is ekcémában fog szenvedni). Ennek fényében nem meglepő, hogy sokan vannak, akik pro- és prebiotikumok segítségével igyekszenek erősíteni gyermekeik immunrendszerét, már az első hónapokban is. Az ötlet nem új, hiszen már az anyatej is tartalmaz jótékony hatású baktériumokat, és az ezek szaporodását elősegítő vegyületeket. E kezelés hatékonyságáról azonban kevés tudományos megalapozottságú kutatási eredmény látott napvilágot az elmúlt években. John Sinn és munkatársai, az ausztráliai Royal North Shore Kórházból nemrégiben két összefoglaló tanulmányt is közöltek, amelyekben áttekintik a pro- és a prebiotikumok hatásosságát vizsgáló klinikai felméréseket. Összesen tizenkilenc tanulmányt vetettek össze, ezek közül tizenkettő foglalkozott a probiotikumok, hét pedig a prebiotikumok hatásával.
A probiotikumok hatásosságát vizsgáló tanulmányok közül hat vizsgálta az allergiás megbetegedéseket, ezek összesen 1549, legfeljebb hathónapos gyermek adatai alapján íródtak. A kutatók megvizsgálták, hogy azok a gyerekek, akiknek anyukája a terhesség utolsó heteiben illetve a szoptatás alatt probiotikumokat szedett, vagy a tápjukba kevertek ilyen kiegészítőket, ritkábban lettek-e allergiásak, mint azok, akik csak placebót vagy semmit sem kaptak. Sinn és munkatársai úgy találták, hogy az ekcéma kialakulását esetleg gátolhatják a probiotikumok, és az egyik tanulmány eredményei szerit e baktériumok jótékony hatása akár négyéves korig is tarthat. Egyes adatok arra utaltak, hogy a Lactobacillus rhamnosus nevű baktérium alkalmazása volt a legeredményesebb. Bár a kutató szerint e baktérium valóban hatásos lehet az ekcéma elleni küzdelemben, más allergiás megbetegedések (például az asztma, a szénanátha és az ételallergiák) ellen hatástalan volt.
A kutatócsoport másik áttekintő tanulmányában a prebiotikumok hatását vizsgálta: hét tudományos közlemény közül mindössze kettő foglalkozott az allergiás megbetegedésekkel. Hasonlóan a probiotikumok vizsgálatához, itt is (az anyatejen vagy a tápon keresztül) prebiotikumokkal kezelt gyerekeket hasonlítottak össze placebót vagy semmit sem kapott társaikkal, összesen 432 gyermek adatait elemezve (a prebiotikumként használt oligoszaharidokat a cikóriából nyerték, így ezek teljesen természetes tápanyagnak tekinthetőek). Az eredmények szerint a prebiotikumok csak azoknál a gyerekeknél csökkentették valamelyest az ekcéma kialakulását, akik más okból veszélyeztetettek voltak.
A felmérést végző kutatók végkövetkeztetése szerint jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő kísérletes adat ahhoz, hogy megalapozottan lehessen ajánlani a szülőknek, hogy pro- illetve prebiotikumok segítségével próbálják megelőzni az allergia kialakulását. Bár a probitikumok ígéretesebbnek tűnnek, további vizsgálatokra van szükség hatékonyságuk bizonyításához.
Molnár Csaba
