Őssejt-magánklinika nyílt november 9-én Kaposváron. A klinika rövid időn belül az embereken végzett vizsgálatok elindítását is ígéri, annak ellenére, hogy az őssejtek alkalmazása - eltekintve az évtizedek óta alkalmazott csontvelő-átültetéstől - a nyugati országokban még csak szigorú szabályozás alatt lévő kísérleti fázisban van. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint is veszélyes az emberekkel elhitetni, hogy rövid időn belül elérhető lesz az őssejtterápia.

Ajánló
Bizottság alakult az őssejtekkel kapcsolatos hazai kérdések koordinálására
Emberi kipróbálás nélkül árusítják a hazai őssejtkapszulát
Rejtélyes őssejtkezelések Kínában
Hazai tapasztalatok az őssejt-beültetésről
Korábban:
Előrelépés az emberi embrionális őssejtek szívgyógyászatban történő alkalmazásában
Hímivarsejtek csontvelői őssejtekből
A világ első idegi őssejt-átültetése
Az idősebb szívbetegek zsírszövete is megfelelő őssejtforrásnak bizonyulhat
Embrionális őssejtek a rákmegelőzésben
Őssejtek helyett részben már érett sejtekkel próbálják visszaállítani a látást
Májsejteket hoztak létre köldökzsinórvér-őssejtekből
A klinika alapítói szerint őssejtbeültetésre mindeddig csak Kínában adódott lehetőségük a hazai betegeknek, ám az ott javasolt négy kezelésért mintegy 20 millió forintot kell fizetni. Seffer doktor eddig anyagi feltételekről nem nyilatkozott, ám azt elmondta az [origo]-nak, hogy maga a kezelés nem lesz olcsóbb majd, mint külföldön, azonban az egyéb költségek - utazás, szállás - csökkenése miatt a pácienseknek végül jóval kevesebbet kell fizetniük. Dr. Seffer István elmondta még, hogy egy kutatási tervük jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) előtt van, és amennyiben ez december elején elfogadásra kerül, úgy meg tudják kezdeni az őssejtbeültetéssel kapcsolatos klinikai vizsgálatokat. Ennek során három csoportban - szív- és érrendszeri betegeknél, cukorbetegeknél és egy még el nem döntött betegcsoporton - fogják alkalmazni az őssejtbeültetést.
"A távlati cél pedig az őssejtek szaporításán túl ennek a módszernek a segítségével mesterséges szervek létrehozása és azok beültetése az érintett páciensekbe a napi rutin szintjén. A módszerben azért is nagyon bízom, mert eddig őssejtbeültetések után káros mellékhatásról nem számoltak be a nemzetközi szakirodalomban" - tette hozzá Dr. Seffer, hozzátéve: Kínában szinte napi rutinként végzik az őssejtbeültetést magánklinikákon, annak ellenére, hogy az állam tiltja az őssejtbeültetést.
A működési engedély csak gyűjtésre és tárolásra szól
Az ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézete arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a Seffer és Renner Magánklinika őssejtgyűjtésre és raktározásra, és az ezzel kapcsolatos labor működtetésére engedélyt kapott. A további kísérletek felügyeletével kapcsolatosan az ETT az illetékes.
Az ETT embereken alkalmazandó őssejt-terápiát nem engedélyezett Kaposváron, őssejt-előállítást néhány hetes, abortuszból származó embriókból igen, de csak a beadott kutatási terv negyedszeri kiegészítése után - mondta az [origo] kérdésére válaszolva Dr. Mandl József, a tanács főtitkára.
Az előállított őssejteket tehát embereknél nem használhatja a labor, és amire felhasználja, arra a donoroktól minden esetben beleegyezést kell kérnie - folytatta Mandl. "Arról jelenleg nem tudunk, hogy ezek állatkísérletek lennének. Egy korábbi közleményünkben már leírtuk, hogy Kínában az őssejtbeültetés - más véleményekkel ellentétben - ugyanúgy kísérletnek számít, mint itthon, és csak egyes intézményekben van erre kutatási engedély, nem rutineljárás ott sem. Ugyanez igaz az Európai Unió országaira is. "Éppen ezért veszélyes az emberekkel elhitetni, hogy egy éven belül elérhető lesz az őssejtterápia" - emelte ki Dr. Mandl József.

Képünk illusztráció
Magyarországon jelenleg csak Budapesten és Debrecenben zajlanak olyan klinikai próbák, amelyek őssejteket alkalmaznak beteg szervek regenerációja érdekében (regenerációs medicina). Az eredmények biztatóak, és valóban reális esély van arra, hogy bizonyos betegségcsoportokban, elsősorban a perifériás érbetegségek kezelésében és szívizom-rekonstrukció területén rövidesen már ne csak kísérleti jelleggel történjen a gyógyítás. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyelőre mindenhol felnőtt szervezetből származó, ún. szöveti őssejtekkel folynak a vizsgálatok, embrionális őssejtekkel sehol.
"Az őssejt-beültetés egyelőre csak a csontvelőpótlásnál számít bevett eljárásnak. Egyébként a világon mindenütt csak kísérleti stádiumban van, gyakorlatilag sehol sem rutinszerű beavatkozásról van szó - hangsúlyozta Dr. Mandl József.
Nem lehet tudni, hogy hány sikertelen próbálkozásra jut egy, a kirakatba állított csodálatos gyógyulás
Dr. Sarkadi Balázs őssejtkutató az [origo] vendégszobájában a témával kapcsolatban korábban elmondta, hogy Magyarországon a kutatás terén magas a színvonal, az alkalmazás, azaz a gyógyítás területén elég sok a lemaradás. "Kínában és Oroszországban is szinte gátlástalanul próbálkoznak új és veszélyes beavatkozásokkal az őssejtekkel kapcsolatban. Ha valóban tudnak ezek az orvosok valamilyen csodát, akkor miért nem teszik elérhetővé a szakma, és így a betegek széles köre számára? "Ha nem tudnak ilyet, akkor közönséges sarlatánok, akik a betegek pénzét elvéve végeznek emberkísérleteket. A csontvelőátültetésben már alkalmazzák azonban a szöveti őssejteket (csontvelői vagy köldökzsinórvér őssejteket), egyéb súlyos betegségekben, például szívinfarktusban, agyi károsodásokban klinikai kísérleti alkalmazások indultak el több országban" - mondta.
"Nagyon fontos lenne, hogy a humán beültetések kellően ellenőrzött körülmények között történjenek, és pontosan megismerhetőek legyenek a módszerek és a beültetett sejtek. Éppen ez a Kínában, Oroszországban és még ki tudja hol zajló emberi őssejtbeültetéses kísérletek legnagyobb hiányossága: nem lehet tudni, hogy pontosan milyen sejteket ültetnek be, milyen módszerrel, és hogy hány sikertelen próbálkozásra jut egy, a kirakatba állított csodálatos gyógyulás" - mondta Madarász Emília, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakembere korábban az [origo]-nak.
- Már a gyógyítást hirdetik
- Felügyelőbizottság az őssejtkutatásra








