Az élet első hónapjaiban az anyatejes táplálás a legkedvezőbb a csecsemőknek: bizonyított, hogy a szoptatott csecsemőknek ritkábban van hasmenésük, fülgyulladásuk és fulladásos tüneteik, mint a tápszerrel etetett babáknak. Az anyatej a tüdő fejlődésére is kedvezően hat, ám egy közelmúltban megjelent cikk szerint ez a hatás nem érvényesül akkor, ha az anya asztmás.
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó aloldala
Allergia és ekcéma: a túlzott tisztálkodás átkai?
Alapvető tudnivalók az allergiáról
Korábban:
Egészségügyi tanácsok a konyhában - nem csak háziasszonyoknak
A gyermekek tüdejének teljesítményét spirometriával vizsgálták: a három legfontosabb vizsgált paraméter a tüdőtérfogat (erőltetett vitálkapacitás [FVC]), a légátáramlás (erőltetett kilégzési térfogat egy másodperc alatt [FEV1]) és a két érték hányadosa (FEV1/FVC) volt.
Amikor az egész csoportot vizsgálták, azt találták, hogy a FEV1/FVC érték alacsonyabb volt az anyatejjel táplált gyermekekben, mint tápszerrel táplált társaikban. Ám a részletesebb elemzés során kiderült, hogy csökkent légátáramlás az anyatejes csecsemők közül csak azoknál volt megfigyelhető, akiknek az anyja asztmás vagy allergiás volt.
További eredmény, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknél, akiknek az anyja nem volt asztmás, a tüdőtérfogat nagyobb volt, a légátáramlás pedig legalább olyan mértékű, mint a tápszeres babáknál. Az asztmás anyák gyermekeinél viszont - akiket legalább négy hónapig szoptattak - az anyatejes táplálásnak nem mutatkozott semmilyen kedvező hatása sem a tüdőtérfogatra, sem pedig a légátáramlásra, hiszen ez utóbbi értéke szignifikánsan kisebb volt az átlaghoz képest. Ez arra utal, hogy az asztmás anyák gyermekeiben az asztma megnövekedett kockázata részben a tüdő nem megfelelő növekedésének köszönhető.
Guilbert felvetette, hogy a nem asztmás anyák tejében talán nagyobb mennyiségben találhatók meg olyan faktorok, amelyek elősegítik a tüdő fejlődését - ilyenek lehetnek például egyes citokinek, a tumor nekrózis faktor, az epitéliális növekedési faktor és a prosztaglandin. A TGF-alfa1 nevű citokin szerepét a kutató különösen valószínűnek tartja, mivel ez hatással van a tüdő normális szerkezetének és működésének kialakulásához szükséges elasztin termelődésére (korábbi vizsgálatokban már sikerült kimutatni, hogy anyatejjel kapott TGF-alfa1 mennyisége fordítottan arányos a csecsemőkori fulladás kockázatával).
A vizsgálat eredményeit megerősíti egy közelmúltban egereken végzett vizsgálat, amelyben azt találták, hogy a nem asztmás anyától született kölyköknél, amelyeket asztmás pótanya szoptatott, a kontrollcsoportnál gyakrabban alakult ki a légutak hiperérzékenysége és gyulladása.
A cikk szerzői felhívják a figyelmet, hogy az eredmények klinikai vonatkozásai még nem ismertek. Az anyatejes táplálás többmillió éves szelekció eredménye, és minden bizonnyal ez a legkedvezőbb a csecsemők számára, ezért egyetlen tanulmány alapján még korai lenne bármilyen tanulságot levonni a szoptatásra nézve.
[origo]
