Új vizsgálati eredmények szerint a hormonális fogamzásgátló tabletták növelhetik az artériák elmeszesedésének kockázatát. A kutatók a szedés leállítását nem javasolják, de arra intenek, hogy az érintett hölgyek figyeljenek fokozottabban azokra az életmódbeli tényezőkre - elégséges testmozgás, a dohányzás mellőzése, a megfelelő testsúly megtartása -, amelyekkel általában véve is csökkenthetőek a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának rizikótényezői. Egy másik vizsgálat alapján a hormonális fogamzásgátlók öt évnél vagy annál hosszabb ideig történő szedése a következő tíz évben akár a duplájára is növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, bár ez a veszély jelentősen csökken, ha valaki abbahagyja a tablettaszedést.
Nőhet az érelmeszesedés kockázata
Ajánló
A fogamzásgátlás új formáját fedezték fel
Új eredmények a fogamzásgátlás és a rák viszonyáról
Férfipirulák ígéretes közelségben
Videó
Szimuláció
Ernst Rietzschel (Ghent Egyetem, Belgium) és munkatársai 1301, az előzetes vizsgálatok alapján egészséges nőt vontak be kutatásukba: a nők életkora 35 és 55 év között volt, és orvosi ellenőrzés mellett mindannyiuk már hosszabb ideje alkalmazott hormonális fogamzásgátló készítményt (az átlagos használati idő 13, minimálisan pedig 1 év volt). A nők között olyan is szerepelt, aki élete során a forgalmazott tabletták eddigi háromféle generációját már egyaránt próbálta, azonban arról nem számoltak be a résztvevők, hogy melyik típusú tablettát szedik és milyen adagokban. A kutatók azt találták, hogy a használattal párhuzamosan tízévente 20-, illetve akár 30%-kal is emelkedett az ún. artériás plakkok, az erek üregének falán lévő lerakódások kialakulásának valószínűsége - olvasható a MedPage Today honlapján.
A kutatók magyarázata szerint az érelmeszesedés kockázatának növekedése minden valószínűség szerint a fogamzásgátlók korábbi generációinak használata miatt következett be, mivel a régebbi típusú gyógyszerekről ismert, hogy növelik a "rossz koleszterinként" emlegetett alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és csökkentik a "jó koleszterinként" számon tartott magas sűrűségű lipoprotein (HDL) vérben mérhető koncentrációit. Ismert viszont az is, hogy mindhárom típusú fogamzásgátló tabletta növeli kissé a vérnyomást, átlagosan 4-9 higanymilliméterrel (Hgmm), így Rietzschel szerint logikusnak tekinthető, hogy mindez az érrendszerre is hatást gyakorol. "Ha az eredményeket sikerül megismételni, akkor szükség lehet rá, hogy az orvosok részben újragondolják majd a hormonális fogamzásgátlók veszélyeivel kapcsolatos ismereteiket, különös tekintettel az érelmeszesedés hosszabb távú kockázatnövekedésére" - mondta a kutató.
A nőknek mindemellett egyelőre nem javasolják, hogy felfüggesszék a tabletták szedését, hiszen további széleskörű vizsgálatokra van szükség, a harmadik generációs gyógyszerekkel kapcsolatban pedig egyelőre nem rendelkeznek megbízható adatokkal a kutatók. Rietzschel javaslata, hogy a tablettát szedő nők figyeljenek fokozottabban azokra az életmódbeli tényezőkre - elégséges testmozgás, a dohányzás mellőzése, a megfelelő testsúly megtartása -, amelyekkel általában véve is csökkenthetőek a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának rizikótényezői.
Fogamzásgátlók és a méhnyakrák kockázata
A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hormonális fogamzásgátlók öt évnél vagy annál hosszabb ideig történő szedése a következő tíz évben akár a duplájára is növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, bár ez a veszély jelentősen csökken, ha valaki abbahagyja a tablettaszedést. Az új analízis során az Oxford Egyetem kutatói 24 nemzetközi tanulmány eredményeit elemezték Jane Green vezetésével: a tanulmány a WebMD beszámolója szerint egyike az eddigi legalaposabb olyan vizsgálatnak, amelyet a fogamzásgátlók és a méhnyakrák kapcsolatáról mostanáig végeztek. Az áttekintett tanulmányokban összesen 16 500 méhnyakrákos nő és nagyjából 35 500 egészséges nő adatait elemezték. A méhnyakrák kockázatának növekedése önmagában ugyan nem tekinthető újdonságnak, mégis érdemes odafigyelni rá, hiszen újból felhívja a figyelmet a rendszeres méhnyakrákszűrés fontosságára azoknál, akik tablettát szednek - emelte ki Peter Sasieni, a londoni Wolfson Institute for Preventative Medicine munkatársa.
"A fogamzásgátlók lehetséges veszélyeivel kapcsolatos eredmények egyértelmű értékelése több okból is igen problematikus, hiszen az egyes kutatások során többnyire más-más népességet vizsgálnak, így az ebből adódó kulturális különbségek - például hogy hány gyermeket szokás vállalni és milyen életkorban - jelentősen befolyásolhatják az eredményeket. A másik probléma, hogy a forgalomban lévő különféle fogamzásgátlók eltérő összetételben és mennyiségben tartalmazzák a hormonokat, így korántsem vehetjük egy kalap alá az összes fogamzásgátló készítményt" - írja Sharonne Hayes, a Mayo Clinic munkatársa a Nature News összefoglalójában. "A korábbi tanulmányok alapján a fogamzásgátló tabletták növelhetik a szélütés, a méhnyakrák, a szív- és érrendszeri betegségek valamint az emlőrák kockázatát, más tanulmányok eredményei viszont arra utalnak, hogy ugyanettől csökkenhet a petefészek és a méhnyálkahártya daganatos betegségeinek valószínűsége, illetve egyes eredmények szerint az emlőráké is. Ezek alapján látható, hogy nagyon nehéz egyértelműen megmondani, hogy a hormonális fogamzásgátlók hatása általában véve jó-e vagy rossz."
Dr. Csermely Tamás, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főorvosa kérdésünkre korábban elmondta, hogy két év folyamatos - panaszmentes - hormonális fogamzásgátló-használat után a nőgyógyászok általában 3-4 hónapos szünetet írnak elő. Ennek oka, hogy a nemzetközi orvosi gyakorlatban és ajánlásokban szintén ez szerepel: a tabletták szedése a jelenlegi ismeretek szerint így tekinthető a leginkább biztonságosnak. Ha valaki a szünet alatti időszakban is szeretné megelőzni a terhességet, akkor a mechanikus fogamzásgátló módszerek ajánlottak, az említett idő letelte után pedig újra alkalmazhatóak a tabletták.
Korábbi, kapcsolódó anyagunk:
Új eredmények a fogamzásgátlás és a rák viszonyáról
[origo]
