Magyarországon évente hozzávetőlegesen ötvenezer ember szenved agyérkatasztrófát. A betegek kisebb része az első 30 napon belül meghal, a nagyobb hányadot kitevő túlélők többségének pedig élete végéig maradandó testi károsodásokkal kell tovább élnie. Szakértőkkel készített videóriport-sorozatunkban bemutatjuk az egyre többeket érintő agyi vérkeringési zavarok típusait, kialakulásuk esetleges genetikai hátterét, előfordulását, megelőzési lehetőségeit, és azt is megtudhatják, hogy hová fordulhatnak segítségért az érintettek.

Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó oldalai
A magyarországi stroke-centrumok elérhetőségei
Korábban:
Szélütés: versenyfutás az idővel
Egyszerű szemvizsgálattal valószínűsíthető a szélütés kockázata
A korábbiaknál pontosabban jelezhető előre az agyvérzés
Az agyvérzés néha leszoktatja a dohányosokat
Vizuális tréning hatása szélütésen átesett betegeknél
Új eredmények a vérrögképződés és a légszennyezés kapcsolatáról
Tényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit
Az életkor az agyi keringési zavarok legfontosabb rizikófaktora. Az agyvérzés kockázata például 80 éves korban harmincszor olyan nagy, mint 50 éves korban, ezért életkorunk előrehaladtával sajnos egyre nagyobb esélyünk van a kórkép kialakulására, ezért ekkor (ha lehet) még fokozottabban kell ügyelnünk egészségünkre és a következő tanácsok betartására.
Rendszeres vérnyomásmérés
A magasvérnyomás az agyvérzés igen komoly rizikófaktora minden korcsoportban, és ez feltehetően a stroke minden formájára vonatkozóan igaz, ezért fontos, hogy rendszeresen mérjük és kövessük vérnyomásunk értékének változásait akár otthoni, akár háziorvosnál elvégzett méréssel már 25-30 éves kortól.
Dobjuk el a cigarettát!
A rendszeres dohányzás mind férfiaknál, mind nőknél kb. napi 10 cigarettánként 50%-kal növeli az agyvérzés kialakulásának kockázatát. Ezenfelül azt is megállapították a kutatók, hogy a passzív dohányzás is jelentősen növeli a stroke kockázatát. A dohányzás abbahagyása viszont jelentősen csökkenti a szélütés kialakulásának rizikóját nőkben és férfiakban egyaránt, ezért törekedjünk először az elszívott cigaretták számának csökkentésére, majd a teljes leszokásra.
Videóriport-sorozatunkban Dr. Szegedi Norbert és Dr. May Zsolt, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosai segítségével még többet megtudhatnak az agyi keringési zavarok megelőzéséhez szükséges teendőkről. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy milyen folyamatok játszódnak le agyunkban a szélütés alkalmával, vagy hogy miért sokkal gyakoribb a férfiak körében megbetegedés.
- Mi a stroke?
- Az agyi vérkeringési zavarok (stroke) csoportosítása
- A stroke kialakulásának okai, főbb rizikótényezői
- A genetikai adottságok szerepe az agyi vérkeringési zavarok kialakulásában
- Mi történik az agyban TIA és iszkémiás stroke alkalmával?
- Mit tehetünk stroke megelőzése érdekében?
- Korfüggő-e a stroke, megfigyelhető-e nemek közötti eltérés a kialakulás gyakoriságában?
- A betegek száma, a betegség családi, gazdasági vonatkozásai
- Tünetek, teendők, stroke központok
- Mitől függ, hogy tartós vagy átmeneti az érelzáródás?
Általánosan elfogadott tény a neurológusok körében, hogy az emelkedett összkoleszterin- és vérzsírszint az érbetegségek kialakulásának egyik legfőbb rizikófaktora. Emellett elmondható, hogy a cukorbetegeknél nagyobb arányban fordul elő halálos kimenetelű agyvérzés, aminek hátterében a nagy artériák mellett a kisebb verőerek működésének károsodása is állhat. Ennek megfelelően változatos, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, de a sóban, cukorban és zsiradékban szegény táplálkozás általánosan is csökkenti az érbetegségek - így az agyvérzés - kialakulására való hajlamot is.
Csökkentsük az alkoholfogyasztást!
Jelenleg általános és szakorvosi körökben elfogadott nézet, hogy mind a teljes absztinenciához, mind a jelentős mennyiségű alkoholfogyasztáshoz hasonlítva kisebb az agyvérzés veszélye a kis mennyiségű alkohol - ez napi 1 pohár vörösbornak felel meg - fogyasztása esetén.
Az esetleges szívbetegség megfelelő kezelése
Amennyiben szívbetegségünk, keringési zavarunk van, az hatványozottan elősegítheti a szélütés későbbi kialakulását, ezért nagyon fontos, hogy ilyen esetekben szigorúan betartsuk kezelőorvosunk tanácsait.
Napi legalább 30 perc testmozgás
Több vizsgálat szerint a rendszeres testmozgás hiánya fokozza az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A szakemberek szerint a megfelelő egészségi állapot fenntartásához naponta ezért minimum 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgást kell végezni a hét 5 napján, illetve minimum 20 perc intenzív testmozgást a hét 3 napján. Ehhez azzal is hozzájárulhatunk, ha elsétálunk a munkahelyre vagy az iskolába.
A stresszes életmód kerülése
A stressz, a tartósan fennálló fokozott igénybevétel szintén jelentősen károsíthatja ereink állapotát, így amennyiben tehetjük - életmódunkba tudatosan beépítve - kerüljük vagy előzzük meg az ilyen szempontból fokozottan megterhelő szituációkat.
Szélütésben is a világelsők vagyunk
Magyarország jó néhány halálozási okban élen jár a világon, és ez sajnos így van a szélütéssel is, mely a szív- és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban. Évente 18 ezren halnak meg agyérkatasztrófában, és míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európai mutatókkal, addig ma Magyarország az agyvérzésben elhunyt áldozatok számát a lakosság létszámához viszonyítva vezető helyen áll. A hazai stroke-betegek 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest, így - részben ennek következtében.
Kapcsolódó linkek:
A magyarországi stroke-centrumok elérhetőségei
Videó-riportfilmek a stroke-ról
[origo]








