Az Egyesült Államokban olyan új, Angliában fejlesztett parlagfű-allergia elleni vakcinát tesztelnek, amellyel a korábbi több hónapos immunterápia időtartama három hétre rövidíthető. A vakcina emellett ugyanolyan biztonságos és az immunrendszert is éppolyan eredményesen stimulálja.
Ajánló
Gyors hatású oltás allergia ellen
Ígéretes vakcina a parlagfű allergiás tüneteinek enyhítésére
Rhinolight - magyar találmány a szénanátha ellen
Részletes tájékoztató a parlagfű által okozott allergiás megbetegedésekrő
Alapvető tudnivalók az allergiáról
Pirulapatika
Az új oltás egyelőre kipróbálás alatt áll, és eddig csak kis számú (68) önkéntesen tesztelték, így a kapott eredmények nem tekinthetők véglegesnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új, bőr alá befecskendezett vakcina már a negyedik beadás után a hagyományos, akár több hónapig is eltartó immunterápiával összemérhető immunológiai választ eredményezett az alanyokban - derül ki a kísérletet vezető William Howland beszámolójából, amely a MedPage Today oldalán olvasható.
A vakcina vizsgálata során egyik alanyban sem alakult ki súlyos mellékhatás, javarészt csak a beadás helyén észleltek bőrreakciót. Az USA gyógyszerhatósága (Food and Drug Administration; FDA) azonban mégis felfüggesztette az oltás további kipróbálását, amikor júliusban egy másik klinikai vizsgálat során kétoldali gerincvelő-gyulladás alakult ki egy önkéntes alanyban. Az oltást fejlesztő brit cég, az Allergy Therapeutics álláspontja szerint viszont nincs összefüggés az alany klinikai kísérletben való részvétele és a megbetegedés között.
Európában már használják a brit cég egyik termékét, amely fű- és fapollenek ellen immunizál, a parlagfű ellen azonban nem véd: a parlagfű-oltást a cég először az USA-ban szeretné bevezetni, ahol ez a növény még elterjedtebb, ezért még súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. A parlagfű-oltás a parlagfű allergénjének módosított, csak mérsékelten allergizáló változatát tartalmazza, amivel szemben minimális az anafilaxiás reakció valószínűsége. A módosított allergént egy L-tirozin hordozóhoz kapcsolták, ami fokozatos felszabadulást és elnyújtott hatást tesz lehetővé, csökkentve ezzel a kellő immunizációhoz szükséges injekciók számát.
Az optimális dózis beállítása érdekében az önkéntes alanyokon több adagolást is kipróbáltak: három csoport (a 68-ból háromszor 20 ember) alacsony, közepes, illetve terápiás dózisú kezelésben részesült, nyolcan pedig hatóanyag nélküli oltást kaptak. A kezelések hatékonyságát a parlagfűre specifikus immunglobulinok szérum-koncentrációjának a kontrollcsoporthoz viszonyított emelkedésén mérték le két héttel az utolsó injekciót követően.
Dr. Howland elmondása szerint az immunglobulin-szintek emelkedése szép összefüggést mutatott az alkalmazott dózissal: az össz-IgG szint például a terápiás dózis nyomán átlagosan 1000 ng/ml-t ért el a szérumban, amely statisztikailag kimutathatóan magasabb volt, mint a kontroll- és az alacsony dózisú csoportban. A közepes és az alacsony dózisú kezelés 600, illetve 400 ng/ml-t eredményezett, amelyek szintén jelentősen eltértek a kontrollcsoport értékeitől. A kutatók a 68 alanyból összesen 31-nél figyeltek meg mellékhatást: közülük 12-en a terápiás csoportba, 8-an a közepes dózisú csoportba, 9-en az alacsony dózisú csoportba, ketten pedig a kontrollcsoportba tartoztak. A mellékhatások többsége a beadás helyén kialakult bőrreakció volt, bár a terápiás csoportban egy alanynál a szívritmus gyorsulását, egynél pedig hányingert észleltek.
A tanulmány nem vizsgálta, hogy mennyire váltak védetté az alanyok az allergiával szemben a rákövetkező parlagfű-szezonban. Todd Mahr, az eredmények bemutatásának helyet adó 2007-es ACAAI konferencia egyik szervezője szerint a védelmet nyújtó ellenanyagok felhalmozódása az alanyok vérében igen gyors volt, és ha a további klinikai vizsgálatok is hasonlóan sikeresek lesznek, akkor a vakcina talán forgalomba is kerülhet - ehhez azonban még az FDA engedélyei is szükségesek.
[origo]
