Az elmúlt években olyan sajtóhíreket lehetett olvasni, amelyek szerint hazánkban megnőtt a Down-kór előfordulásának gyakorisága. Más, hivatalos források ennek éppen az ellenkezőjéről számolnak be. Tudjuk, hogy a statisztikai adatok tolmácsolásával óvatosan kell bánni, összefoglalónkban nem is ezekre, inkább a szűrés jelenlegi hazai helyzetének bemutatására helyeztük a hangsúlyt.

Ajánló
Down-kór szűrés anyai vérből és ultrahanggal
Korai Down-kór szűrés a legmodernebb módszerekkel
Mikor kezdődik a családtervezés?
Humángenetikai Társaság honlapja
Interjúk
Hallgassa meg interjúnkat a Down-kórról és annak szűréséről!
Hallgassa meg interjúnkat a terhesség alatt diagnosztizálható rendellenességekről!
Statisztika, röviden
A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ humángenetikai és teratológiai osztályán működő Veleszületett rendellenességek országos nyilvántartása (VRONy) 1970 óta gyűjti a fejlődési rendellenességgel született gyermekek adatait. A nyilvántartás orvosi bejelentések alapján működik.
Adataikból az derül ki, hogy a 70-es évektől kezdve az összes regisztrált Down-kóros eset száma lassú emelkedést mutatott a 90-es évek elejéig. Míg a 70-es években nagyjából 1000 születésre esett egy Down-kóros gyermek, másképp kifejezve a gyakoriság 1 ezrelék körül volt (a nemzetközi irodalmi adatok szerint a betegség átlagosan 700-ból egyszer fordul elő), addig a 90-es évekre már átlagosan 1,45 ezrelékre nőtt a regisztrált Down-kór gyakorisága. Egyes években kiugróan sok esetet regisztráltak (például 1992-ben 1,7 ezrelék, 1999-ben 1,66 ezrelék, 2002-ben 1,65 ezrelék, 2004-ben pedig 1,59 ezrelék volt a gyakoriság, ami már 590-610 gyermekenként egy érintettet jelent). A VRONy adatai szerint azonban a növekvő tendencia már 15 éve megállt, azóta a rendellenesség előfordulási gyakoriságában stagnálás tapasztalható.
Fentieknek ellentmondanak más, hazai felmérések eredményei, amelyek éppen az előfordulás gyakoriságának emelkedését mutatják a 90-es évek óta. Az ellentmondás az adatok eltérő értelmezéséből, a bejelentési kötelezettség helyenként változó betartásából, az abortusszal végződött és a megszületett esetek közötti eltérő bejelentési fegyelemből adódhat.
A gyakoriság megemelkedésének hátterében - akár jelenleg is tartó, akár már leállt folyamatról van szó - a szakemberek többféle okot is feltételeznek:
- hazánkban is érvényesül az a világtendencia, hogy a szülő nők későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, márpedig a Down-kór kockázata egyértelműen nő az anyai életkorral;
- javult a terhesgondozás, ennek következtében kevesebb a spontán vetélés;
- javult az orvosok bejelentési fegyelme;
- mindezek mellett nem zárható ki valamilyen környezeti tényező (esetleg több tényező) kiegészítő szerepe sem.
A terhesség alatt diagnosztizálható rendellenességekről Kónya Márton biológussal beszélgettünk. Hallgassa meg az interjút!
- A Down-kór
- Magyarországi szűrési helyzetkép, 2007
- Hogyan történik a Down-kór szűrése?
- Hogyan zajlik a modern kockázatelemzés?
- Etikai megfontolások







