A legtöbben szívesen vigasztaljuk magunkat jó falatokkal, finom édességgel. És mivel a kínálat igen nagy, nem csoda, hogy a mértéktartásra egyre kevesebben képesek. Pszichológus és dietetikus szerzőink összefoglalója a rohamszerű ételfogyasztás, majd a gyomortartalomtól való megszabadulás különös szokásáról, illetve a bulímia étrendi kezeléséről.
A bulímia elsősorban fiatal nők körében fordul elő
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Anorexia: a szépség életveszélyes kultusza
Anorexia és ecstasy: hasonló idegrendszeri hatás
Személyiségkárosodást okozó szexszimbólumok
Serdülő korú fiúknál is előfordulhatnak az evési zavarok
Túlzott ellenanyag-termelés a táplálkozási zavarok hátterében
Az étkezési problémák eredendő oka már az ősember barlangjában is jelen volt, de csak a modern világban okoz valóban súlyos gondokat: az ember bonyolult viszonyban van a saját szükségleteivel. Pszichológiai nyelven fogalmazva: az emberi motivációs rendszer összetett. Ez azt jelenti, hogy az elemi szükségletek kielégítése, mint például az evés, távolról sem csupán a szükséges kalóriabevitelt szolgálja. Az ízletes étel öröm és élvezet, mégpedig - legalábbis a bőség feltételei között - a legkönnyebben megszerezhető élvezetek egyike. A fő- és a kísérő motívum - az éhség csillapítása és az önjutalmazás - elválik egymástól és önálló életre kel.
A fogyasztói kultúra egyébként sem nevel önuralomra, ellenkezőleg: leszoktat arról, hogy uralkodni próbáljunk kitörő vágyainkon. Színes, habos ételreklámok, a látványsütödék illata hívogat mindannyiunkat, és gyakran nem is tudunk ellenállni, pedig az íz gyakran silány, a sok kalória pedig felesleges. A fejlett országokban élőknek mintegy harmada küzd étkezési zavarokkal, a fiatalok között pedig minden második.
Bűntudat falás közben
A bulímiások ellenálló képessége különösen gyenge: alkalmanként - hetente többször - hatalmas adagokat esznek. A felfokozott étvágy gyakran a fogyás érdekében való koplalás következménye. Kialakul a bulímiás ciklus, amelynek kezdetén a beteg koplal, majd kiéhezve rengeteget eszik. Előfordul, hogy előre megtervezetten felhalmozza az “anyagot", általában olyan zsíros vagy magas szénhidráttartalmú ételeket, amelyeket egyébként megtagadna magától. A falási epizód során a rohamevők normális adagjuk sokszorosát képesek megenni. Miközben esznek - általában élvezet nélkül magukba tömve az ételt - rettegnek a súlygyarapodástól, szorongást és bűntudatot éreznek.
A bulímia jellemző tüneteként rendszeresen mesterségesen igyekeznek a már megevett ételtől szabadulni. Öklendeznek, ujjukkal ingerlik a nyelőcsövüket, amíg fel nem fordul a gyomruk. Mások durva vizelet- és hashajtó szerekkel próbálnak az elfogyasztott enni- és innivalóktól szabadulni. Az sem ritkaság, hogy a bulímiás embertelen és kényszeresen űzött testedzéssel is igyekeznek a kalóriáktól szabadulni.
A bulímia következményei a szervezetben
A bulímia kényszeres jellegű kórforma: a betegségben szenvedők tudatát szinte eluralja az evésen és következményein való gondolkodás. A bulímiások az esetek többségében nem túlsúlyosak, de nem is feltétlenül soványak, bár előfordul, hogy az anorexia és a bulímia váltja egymást. A mértéktartás képességének hiánya, a kontrollvesztés más helyzetekben is jellemezheti a bulímiást, például drogokkal vagy alkohollal kapcsolatban. Megfigyelhető a testséma torzulása, az önértékelés zavara.
Bár a bulímia kevésbé veszélyes és inkább kezelhető, mint az anorexia, megvannak a maga kockázatai. A táplálkozás természetellenes működésre késztetett szervei megbetegszenek. A nyelőcső megsérül az erőszakos ingerléstől, a gyakori hányás következtében a szájba kerülő gyomorsav kikezdi a fogak zománcát. A hányás vagy a mesterségesen előidézett hasmenés felborítja a szervezet érzékeny só-vízháztartását, ennek pedig kiszáradás és vesekárosodás lehet a következménye. Kialakulhat bélrenyheség, ami megakadályozza az anyagcsere normális alakulását. A létfontosságú ionok hiánya súlyos esetekben a szívműködést is veszélyeztetheti.
A kockázat már gyermekkorban nő
A bulímiában szenvedők családtagjai között többen vannak, akik evési problémákkal küzdenek. Egy, a közelmúltban végzett felmérés eredményei szerint nagyobb eséllyel alakul ki bulímiás zavar azoknál, akik már gyerekkorukban elhíztak, vagyis a megfelelő étkezést meg sem tanulták. A bulímia kialakulásában ugyanakkor szerepet játszhat aktuális stressz, szexuális kudarc vagy túlzott megterhelés is.
A környezet gyakran nem vagy csak késve figyel fel a bulímiás egyénre. A bulímiások ugyanis gyakran rejtőzködnek, vigyáznak, nehogy lelepleződjenek. Pedig a bulímia megfelelő terápiával rendezhető. A leghatékonyabbnak az ún. kognitív viselkedésterápiát tartják, amely segít feldolgozni a problémát. Az evésroham elkerüléséhez nagymértékben hozzájárulhat egy egyszerű, józan szabály betartása is: a bulímiára hajlamosaknak ügyelniük kell, hogy ne éhezzenek meg túlságosan, és rendszeresen étkezzenek.
Vajda Zsuzsanna
pszichológus
- A bulímia elsősorban fiatal nők körében fordul elő
- A bulímia étrendi kezelése
