[origo] egészség 

Napi két óra az álmok világában

A spontán felidézett álmaink döntő többsége az ún. álomlátásos alvás fázisaiban keletkezik, de ritkán előfordulhat a szundikálás egyéb fázisaiban is. Az álomlátásos alvást REM-fázisnak is nevezik, amelyben az agyunk éber állapotnál is nagyobb mértékben aktivált, és kimutathatóan nő a hőmérséklete is. A REM egy angol mozaikszó, a Rapid Eye Movement szavak kezdőbetűiből, amelynek jelentése gyors szemmozgás. Az elnevezés onnan származik, hogy REM-alvásban jól megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak, mivel a REM-fázisból felébresztett emberek rendszerint álmokról számolnak be. Egy alvásvizsgálat során például kimutatták, hogy amikor a kísérleti személy egy teniszmeccsről álmodott, szemmozgása követte a labdát.

Egy átlagos éjszaka alatt az alvási ciklus általában öt-hat alkalommal jut el az álmodási fázisba, így nyolc óra alvás során körülbelül hat órát töltünk álmodás nélkül, két órát pedig az álomlátásos alvás állapotában. Hajnalban gyakrabban vagyunk álmodási szakaszban, mint az éjszaka korábbi részében.

Az álmodás alatt a légzés és a szívizom összehúzódása rendszertelenné válik, és ilyenkor az izomösszehúzódások gátlását előidéző jelek küldésével az agy leállítja testmozgást (bár egyes perifériás izmok esetében ilyenkor is megfigyelhető némi rángás). Mindez leginkább védelmi célból történik, hiszen az álombéli mozgások valóságos lekövetése nem csak a hálótársra, hanem magára az álmodóra nézve is veszélyes lenne. Az utolsó álomlátásos fázist követően azután a ciklus nem tér vissza a lassú hullámú alvás fázisába, hanem a tudat éber állapotba kerül, felébredünk.


A gyermekek sokkal többet álmodnak

Minél fiatalabbak vagyunk, annál intenzívebben és többet álmodunk az éjszaka folyamán. Egy csecsemő idejének túlnyomó részét még alvással tölti, aminek több mint felét az álomlátásos alvás teszi ki. Ez később fokozatosan csökken, majd serdülőkorban kialakul a felnőttekre jellemző, fent részletezett alvási mintázat, 50-60 éves kor körül pedig beáll az időskori, 14%-os arány.

Az álmok normális esetben általában a REM-fázisban következnek be, és vizuálisan jelennek meg, de lehetnek ettől eltérések. A születésük óta vak embereknél például - akik sosem használták szemüket, így nem is tanulták meg azt mozgatni - az álmok általában auditív jellegűek, s náluk ezt a periódust nem kísérik aktív szemmozgások.

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>