Sok ember tapasztal allergiás tüneteket, amikor bort vagy szőlőlevet fogyaszt. Egy spanyol orvoscsoport felfedezése azt valószínűsíti, hogy ezeket az allergiás reakciókat nem maga a szőlő, hanem a bor készítése közben véletlenül a szőlőszemek közé keveredő darazsak mérge okozza.
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Korábban:
A karácsonyfára is lehetünk allergiásak
Ételallergia: egy hiányzó jelmolekula
Alicia Armentia, a kutatócsoport vezetője és munkatársai sikeresen kezelték az öt beteg allergiás reakcióit. Közülük háromnak enyhébbek voltak a tünetei, a borivás után általában arcpírt tapasztaltak és megduzzadtak ajkaik, egyikük asztmatikus légzési nehézségekkel küzdött. Az ötödik beteg állapota volt a legsúlyosabb: nála anafilaxiás sokkot váltott ki a bor. E tünetegyüttes az egész testre kiterjedő allergiás reakciókat foglal magába: kibírhatatlan viszketés, légzési, nyelési nehézség és a gége megdagadása jellemzi. A rohamot átélő betegek gyakran pánikba esnek, szédülnek, elájulnak, a légutak elzáródása pedig akár halálhoz is vezethet.
A kutatók számos allergéntesztet végeztek el a betegeken, azt kutatva, hogy vajon melyik vegyi anyag váltja ki az allergiás reakciót. Vért vettek a betegektől, és a teszteket a vérmintákon végezték, nem veszélyeztetve ezzel a betegek egészségét. Elsőként a legvalószínűbbnek tartott "gyanúsítottat", a tojásfehérjét zárták ki. Ezt az adalékanyagot gyakran adják a musthoz, hogy csökkentsék annak érdességét, savasságát. A tojásfehérjére azonban nem mutattak allergiás reakciókat a betegek. Megvizsgálták a szőlőlé és a vörös és fehérborok hatását. A borok közül tesztelték az újbor és az idősebb borok által kiváltott reakciókat is. Minden minta más-más borvidékről származott, így kiszűrték a termőföld és a helyi szennyezőanyagok esetleges hatását.
Az eredmények szerint a szőlőlé és az újbor egyaránt allergiás reakciót váltott ki a betegektől nyert vérmintákban. Ezzel ellentétben a régebben palackozott bor hatása kevéssé volt érzékelhető. A részletes kémiai analízis felfedte, hogy a borban található darázsméreg a felelős az allergiás reakciókért: Armentia elmondása szerint a darazsak beleeshetnek a préselt szőlőbe, így mérgük bejut a mustba, majd a borba is. Lee Townsend, a Kentucky Egyetem entomológusa egyetért a kutatóval. Véleménye szerint késő nyáron-ősszel, amikor a szőlőt szüretelik, a darazsak előszeretettel szállnak rá a túlérett, édes szőlőszemekre, hiszen ilyenkor már kevés táplálékot találnak, az energiadús szőlő viszont a túlélésüket jelentheti.
A tesztek során az idősebb borok nem váltottak ki allergiás reakciót a betegektől vett vérmintákon. Armentia azt gyanítja, hogy a darázsméreg azon fehérjéi, amelyek végeredményben az allergiás tüntetek kialakulásáért felelősek, idővel elbomlanak a bor érése során. Talán már viszonylag rövid érési folyamat is elegendő lehet arra, hogy a darázsméreg-fehérjék koncentrációja a veszélyes szint alá csökkenjen. A vizsgálat érvényessége azonban a kutatók szerint is korlátozott, mivel csak öt beteg mintáit vizsgálták, a klinikai vizsgálatokhoz pedig sokkal több résztvevő tesztelése szükséges. Armentia és munkatársai így nem állítják, hogy minden borallergiás tünetet darázsméreg okoz, és természetesen nem minden frissen palackozott bor tartalmaz ilyen vegyi anyagokat.
Tekintve, hogy a darázsméreg okozta allergiás reakciók igen veszélyesek lehetnek, a kutatók azt tanácsolják a borallergiában szenvedőknek, illetve azoknak, akik allergiásak a darázscsípésre, hogy ne fogyasszanak frissen palackozott bort vagy szőlőlevet, mustot, illetve kérdezzék meg a darázsméreg kiváltotta allergia lehetőségéről kezelőorvosukat.
[origo]
