A Crohn-betegség kezelésében a megfelelő gyógyszeres terápián túl rendkívül fontos a betegek helyes étrendjének a kialakítása is. Cikksorozatunk célja, hogy segítsünk ennek kialakításában, szem előtt tartva a kórkép különböző stádiumait, a lehetséges társbetegségeket, és az érintettek tápláltsági állapotát. Elsőként az aktív stádiumban lévő, de jelentős szövődménnyel nem járó esetben alkalmazandó étrenddel kapcsolatosan szeretnénk tanácsokkal, illetve konkrét receptekkel szolgálni.

Ajánló
Az Atkins-diéta károsítja a vérereket
A mediterrán diéta is hatékony a szívbetegségek megelőzésében
Megviselik szervezetünket a divatos fogyókúrák
Az élelmi, diétás rostok szerepe a táplálkozásban
A magas fehérjetartalmú étrend lehetséges előnyei
Nagy előrelépés a betegségek genetikai okainak megértésében
Teszt
Kockázatelemzés
Az utolsó évek kutatási eredményei a kórkép kialakulásában az ún. "veleszületett" immunrendszer szabályozási zavarát valószínűsítik, melyet környezeti tényezők és hajlamosító genetikai eltérések alakítanak ki.
A betegség lappangva kezdődik, majd jobb és rosszabb periódusok váltogatják egymást. A kialakuló gyulladás a bélfal egész vastagságát érinti, amely esetén a betegek hasi fájdalomra, lázra, étvágytalanságra, teltségérzetre, jobb alhasi nyomásérzékenységre, idült hasmenésre panaszkodnak. Gyakran előfordul, hogy a tápcsatornán kívül más szervek is érintettek lehetnek, ezért gyulladás jelentkezhet a csontokban, bőrben, szemben, májban, epeutakban is, sőt vese- és epekövek is kialakulhatnak.
A betegség a mai korszerű komplex immun-moduláns kezelés segítségével szinte kivétel nélkül kontroll alatt tartható, sebészeti megoldásra szinte kizárólag a heveny időszak után, az esetleges szövődmények kezelése céljából van szükség.
Az étrendnek és a helyes táplálkozásnak a gyógyszeres terápia mellett is kiemelten fontos szerepe van, ugyanis az optimálisan összeállított étrend segíti a szervezet energia és tápanyag-szükségleteit személyre szabottan kielégíteni. Ez a gyulladás, ill. az esetleges kísérő tünetként megjelenő felszívódási zavarok okozta tápanyaghiány miatt is kiemelten fontos.
A diéta jelentősége a terápiában
A leggyakrabban jelentkező tünetek a hasi fájdalom, láz, étvágytalanság, jobb alhasi nyomásérzékenység, véres széklet, hasmenés. Amennyiben azonban jelentősebb szövődmény, mint sipoly vagy bélszűkület nem áll fenn, az étrend összeállításánál a gyulladás okozta többlet-energia és tápanyag igény kíméletes biztosítása a cél. Itt figyelembe kell venni, hogyha a gyulladás a vékonybeleket érinti, bizonyos vitaminok és tápanyagok a gyulladt, vaskos bélszakaszról nem tudnak felszívódni és így hiányállapotokhoz vezetnek. Ez jelentősen nehezíti és elnyújthatja a gyógyulás folyamatát. A helyes étrendnek tehát döntő jelentősége van a gyógykezelésben, melyhez ajánlott a kezelőorvossal együtt dolgozó dietetikus szakember segítségét igénybe venni. Összeállításunk ezt nyilvánvalóan nem pótolhatja, inkább kiegészítheti.
Az étrend kialakításának legfontosabb célpontja az elvesztett tápanyagok, folyadékok, sók pótlása illetve a gyulladásos bélszakasz megnyugtatása.
Fontos hangsúlyozni, hogy erőltetett többlet-táplálék-bevitelre nincs szükség (3000-4000 kcal/nap), de az átlagos energia bevitelt biztosítani kell.
- Amit a betegségről tudni kell
- Ajánlott nyersanyagok és ételek
- Mintaétrendek, receptek








