A nassolás a társasági élet állandó eleme, rendezvények, összejövetelek, valamint a közeledő ünnepek étkezéseinek is nélkülözhetetlen része. Vajon mi késztet minket a nassolásra? Mi a ropogtatnivalók túlzott fogyasztásának következménye? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, emellett táplálkozási szakértők tanácsait is összegyűjtöttük azzal kapcsolatban, hogy mely élelmiszerek lehetnek az egészséges nassolnivalók.
A nassolás, mint a stresszoldás egyik formája
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
A gyermekkori elhízás és a vashiány kapcsolata
Gyermekkorban dől el, hány zsírsejtünk lesz
A zsíros ételek megzavarhatják a szervezet belső óráját
Leküzdhetetlen étvágy - a bulímia
Kétségbe vonható a csokoládéfüggőség létezése
Kapcsoljuk ki a tv-t a családi étkezések közben
Interaktív ajánló
A tévénézés a nassolás másik legfőbb kiváltó oka, több szempontból is: filmnézés közben a látottak annyira leköthetik figyelmünket, hogy nem az étkezésre, hanem a képernyőre koncentrálunk, így elveszítjük az étvágyunk feletti kontrollt. Minél izgalmasabb a film, minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb késztetést érezhetünk arra, hogy magunkhoz vegyünk némi rágcsálnivalót. Ezenfelül azt is megfigyelték, hogy ha valaki a képernyő rabjává válik, reflexes éhségérzet alakulhat ki benne, amint bekapcsolja a készüléket.
A tévénézés alatti nassolás gyermekeknél okozott káros következményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Télen gyakoribb a nassolás
Az előbb felsoroltakon kívül sajnos egyéb esetekben is gyakran fogyasztunk nassolnivalókat: inkább a férfiakra jellemző az ún. éjszakai evés jelensége, amikor késő este kisurrannak a konyhába, s a hűtőszekrényben található ételekből teleeszik magukat. A nők egy részének a menstruáció előtt egyaránt megváltozhat a testi és lelki állapota: ilyenkor közismerten nőhet a feszültség és az ingerlékenység, ami szintén fokozott mértékű nassolást válthat ki. A dohányzásról való leszokás során szintén sokan meghíznak, aminek részben az a magyarázata, hogy a cigaretta elhagyásakor sokaknál erőteljes mértékben megnő a nassolási hajlam. A nassolási kedv az évszakkal is változhat: a fokozott "eszegetés" jellemző lehet a téli, fényszegény hónapokra is, amelyek egyeseknél téli depressziót okoznak: ők szintén az evéssel próbálhatják meg ellensúlyozni az ilyenkor jelentkező hangulatváltozásaikat.
A téli depresszió kezeléséről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Hangulatzavarok és depresszió: mit tehetünk ellene?
A szerotonin is bűnös
Az előzőek alapján azt gondolhatnánk, hogy a nassolás csak rossz szokás, és fegyelmezetlenségből, vagy az illető egyéniségéből adódik. Amerikai kutatók azonban korábban kimutatták, hogy a szerotonin nevű agyi ingerületátvivő anyag koncentrációjának csökkenése esetén éhségérzet és hangulati zavarok, esetleg rossz közérzet léphet fel. A jóllakottság hiányában kialakuló kellemetlen érzést viszonylag gyorsan meg lehet szüntetni szénhidráttartalmú ételek fogyasztásával, azaz némi nassolnivaló elfogyasztásával: a szerotoninszint "helyreállítása" után egy darabig elégedettnek fogjuk érezni magunkat.
Az ínyencségek közül a csokoládé a legtöbbek által kedvelt és leggyakrabban fogyasztott édesség: a csokoládé feltételezett hangulatjavító összetevői közé tartozik több más vegyület mellett a szerotonin is. A "hangulatjavító" vegyületek közül azonban a legtöbb nagyobb koncentrációban fordul elő más, a csokoládénál kevésbé vonzó élelmiszerekben, így a kutatók szerint sokkal valószínűbb az az elmélet, hogy a csokoládé népszerűsége és hangulatjavító hatása elsősorban fő összetevőinek, a cukornak és a zsírnak a táplálkozástani, illetve az érzékszervekre gyakorolt hatásainak köszönhető.
A csokoládé táplálkozásunkban betöltött szerepéről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
A féktelen nassolás következményei
Mivel a különféle chipsek, csokoládék és egyéb édességek nemcsak 30-40% szénhidrátot, hanem 30-40% zsírt is tartalmaznak, ezért sok elhízott rengeteg többletkalóriát vesz fel csak a nassolás formájában, ami akár az elhízás fő oka is lehet, hosszabb távon pedig számtalan betegség alakulhat ki emiatt. A mértéktelen evésből származó túlsúlyosság vezető szerepet játszik az epekőbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérzsírszintekkel (koleszterin és trigliceridek) járó kórképek kifejlődésében. Szoros összefüggés van továbbá az elhízás, a fizikai állapot (fittség) és a halálozási valószínűség között: 20-30 kg súlyfelesleg akár 45-70%-kal is megemelheti a korai halálozás esélyét, ami főleg abban az esetben valószínű, ha a túlsúly mellett rossz fizikai kondícióban is vagyunk (bővebben: Fontosabb lehet a testsúlynál, hogy mennyire vagyunk fittek).
Az elhízás kevésbé ismert káros következményeit korábbi anyagunkból ismerhetik meg bővebben.
- A nassolás, mint a stresszoldás egyik formája
- Tanácsok az egészséges nassoláshoz
