Az amerikai Howard Hughes Egészségügyi Intézet kutatói új tanulmányukban orvosi képalkotó módszer segítségével vizsgálták, hogy miben különbözik a fiatalabb és idősebb emberek agyműködése. Azt találták, hogy az idősödő embereknél akkor is romlik a különféle agyterületek közti kommunikáció hatékonysága, ha nem indulnak meg a szellemi leépüléshez vezető kóros elváltozások, például az Alzheimer-kór következtében.

Ajánló
Demencia: a szellemi hanyatlás formái
Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek
Idősebb korunkra pozitívabban látjuk a világot
A mai idősek frissebbek szellemileg
Egyszerű teszt az időskori elbutulás kockázatának meghatározására
Vérnyomáscsökkentőkkel lassítható a szellemi hanyatlás
Videóriport-sorozat
A tesztek között szerepelt például, hogy miután szavakat olvastak fel a két csoportnak, a résztvevőknek el kell dönteniük, hogy az adott szó az élő (például kutya), vagy a nem élő (például ház) kategóriába tartozik-e; a feladatmegoldás során agyi képalkotó eljárás segítségével határozták meg, hogy mely agyterületek váltak aktívabbá a feladatok megoldása közben. A kutatók azt tapasztalták, hogy a két csoportnál drámai különbségek mutatkoztak annak a két idegi hálózatnak a működésében, amelyek a külvilágból származó információk feldolgozásában, illetve belső élményeink összehangolásában játszanak szerepet: a fiatalabb személyeknél az elülső agyi területek aktivitása megfelelő összhangban volt a hátsó agyterületek aktivitásával, az idősebbeknél viszont a két régió működése már korántsem volt ennyire jó összhangban egymással - olvasható a kutatást végző intézet sajtóközleményében.
"Az emberi agy a működésbeli funkciók alapján több nagy régióra osztható fel, így eltérő területek felelősek például az emlékezeti, a végrehajtó és az érzékelési folyamatok elvégzéséért. Ezeket a területeket a fehérállomány csatornái kötik össze, amin egy-egy feladat végrehajtása közben aktív kommunikáció zajlik a különféle agyterületek között: eddig is ismert volt, hogy az öregedés során a fehérállomány egyre inkább leépül, azt azonban nem tudtuk, hogy ez pontosan miként hat a gondolkodásbeli folyamatokra" - ismertette a kutatás újszerűségét Jessica Andrews-Hanna, a tanulmány vezető szerzője.

A hátsó (részben takart) ábra a fiatal résztvevők különböző agyterületeinek összehangolt aktivitását mutatja, a közelebbi pedig az első és hátsó agyterületek közötti összhang csökkenését illusztrálja. A sárga és narancssárga színek jelzik a fokozott agyi aktivitást (Forrás: Howard Hughes Medical Institute)
A kutatócsoport reméli, hogy az eredmények alapján sikerül jobban megérteni, hogy milyen élettani folyamatok mennek végbe az öregedő agyban, ez pedig segíthet megmagyarázni a kognitív képességekben tapasztalható egyéni eltéréseket is. "Ez nem elhanyagolható, hiszen akadnak, akik kilencven évesen is ugyanolyan épek szellemileg, mint amilyenek a negyvenes éveikben voltak" - teszi hozzá Jessica.
Az általános megfigyelés szerint a többségénél hetvenéves kor után már fokozatosan bekövetkezik a szellemi képességek kisebb vagy nagyobb hanyatlása, többek között azért is, mert az idegsejtek egyre kevésbé képesek előállítani a sejtek közötti kommunikációt elősegítő idegi ingerületátvivő anyagokat. A további kutatások lehetővé tehetik, hogy a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraihoz hasonlóan a szellemi épséget veszélyeztető kockázati tényezőket is azonosítani lehessen a jövőben.
[origo]








