Huszonöt százalékkal kevesebben vesztenék el látásukat, ha sikerülne megfékezni a legtöbb szerzett vakságért felelős szembetegséget. A sárgafolt elfajulásával járó időskori makuladegeneráció gyógyítására ad reményt egy amerikai és japán kutatókból álló munkacsoport legújabb felfedezése.

Ajánló
Szemünk világa - Az [origo] egészség szemészeti témákkal foglalkozó aloldala
Korábban:
Az immunrendszer hibás működése is okozhat vakságot
Gél helyettesítheti a szembe adott injekciót
Szembe ültethető minitávcső: új remény a gyengénlátóknak
Felfedezték a retina öngyógyító képességét
Egy lépéssel közelebb az időskori makuladegeneráció megértéséhez
Halolajjal az időskori látáskárosodás ellen
Antioxidánsokban gazdag étrenddel megőrizhető a jó látás
Testmozgással a szembetegség ellen
Interaktív ajánló
A kutatócsoport frissen publikált közleménye szerint a kísérleti egereknek adott endostatin jelentősen csökkentette, esetenként pedig teljesen vissza is szorította a szemben zajló abnormális érképződést. A cikket jegyző Alexander Marneros nyilatkozata szerint az új megfigyelések várhatóan jelentős előrelépést hoznak majd a makuladegeneráció gyógyításában, feltéve, hogy emberi pácienseken is hasonlóan sikeres lesz a szer kipróbálása.
A kutatók olyan, genetikailag módosított egereken vizsgálták az endostatin hatását, amelyekből hiányzott ez a szervezetben természetes körülmények között is előforduló molekula. A szemben zajló érújdonképzési folyamatot, amely az idős emberekben ismeretlen okból, spontán indul meg, egy speciális lézeres technikával mesterségesen is elő lehet idézni. Az endostatin-hiányos egerekben mintegy háromszor intenzívebb volt a lézeres sértésre adott érújdonképzési válasz, mint a közönséges egerekben. Ha ezeknek az állatoknak kívülről endostatint adtak be, a túlzott érképződés a normális szintre esett vissza. Az endostatint maguktól is termelő kontroll egereknek további endostatint adva pedig még azt az érképzést is meg lehetett akadályozni, ami a lézeres sértés hatására rendes körülmények között fellép.
"Most, hogy az ’50-es évek demográfiai csúcsán születettek lassan az időskorba lépnek, népbetegséggé válhat az AMD, ha nem találunk rá minél előbb hatékony kezelést" - figyelmeztetett Gerald Weismann, az amerikai-japán csoport eredményeit közlő folyóirat, a FASEB Journal főszerkesztője.
Az AMD fokozatosan súlyosbodó betegség, amely a szem éleslátásért felelős területét támadja meg. Először éppen a tekintetünk fókuszát leképező, finom részleteket megkülönböztetni képes sárgafolt pusztul el, majd a betegség kései stádiumában a látásvesztés kiterjed a látótér egészére. Az előrehaladott AMD legfontosabb ismérve az abnormális érképződés, amely a közvetlenül az ideghártya alatt húzódó érhártyában megy végbe. Az újonnan keletkezett, rendellenes erek nem is működnek normálisan: belőlük folyadék és vér szivárog, ami ellehetetleníti a látást. Amint azt a betegség neve is sugallja, ahogy idősödünk, az AMD kockázata egyre emelkedik; 50 éves kortól meredeken nő, és 75 éves korra megháromszorozódik. Az Egyesült Államokban abból a 8 millió emberből, aki ma életkoránál és egyéb adottságainál, valamint szokásainál fogva a magas kockázatú csoportba tartozik, a következő 5 évben várhatóan mintegy 1-1,3 millióban alakul majd ki a betegség előrehaladott formája.
Az endostatinról érdemes még megemlíteni, hogy a molekula emberi gyógyászatban történő alkalmazására is folynak már vizsgálatok, de egyelőre nem az AMD, hanem a rosszindulatú daganatok kezelésében, ahol szintén azt várják tőle, hogy megfékezze a daganatot ellátó új erek képződését.








