A menedzserbetegség jellemzően azokat az embereket veszélyezteti, akik folyamatosan nagy nyomás alatt dolgoznak. Hogyan ismerhetjük fel a tüneteket? Kihez fordulhatunk panaszainkkal? Hogyan előzhető meg a kórkép kialakulása?

Ajánló
Alkalmazkodási zavarok és krízishelyzetek
Részletesen a személyiségzavarokról
Demencia: a szellemi hanyatlás formái
Kialakulása, okai
A menedzserbetegség által tipikusan veszélyeztetett ember általában úgy érzi, hogy feladatai elvégzéséhez akkor sem lenne elég hosszú a nap, ha 40 órából állna, ezért nem állhat le egyetlen percre sem. Nincs ideje pihenni, hiszen állandóan halaszthatatlan, fontos munkája van, mindig elfoglalt, rohannia kell. A lényeg, hogy nincs megállás, folyamatos a feszültség, nagy a felelősség, sok a konfliktushelyzet, és gyakoriak a hosszú távú következményekkel járó komoly döntési szituációk, amikor rugalmasan, gyorsan kell reagálni. Ennek következtében szinte folyamatos a túlhajszoltság, miközben pihenésről, regenerálódásról szó sem lehet.
A pszichológiai témájú kutatások szerint vannak továbbá olyan, úgynevezett A-típusú személyiséggel bíró emberek, akik másokhoz képest nagyobb eséllyel esnek áldozatául szív- és érrendszeri betegségeknek. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy szimpatikus idegrendszerük túl intenzíven reagál a stresszhatásokra, így olyan ingerek is megnövelhetik pulzusszámukat, amelyek mások számára apróságnak tűnhetnek. Az A-típusú személyiség számára az élet így állandó versenyt jelent, úgy érzi, versenyt kell futnia másokkal, az idővel, önmagával. Gyakran türelmetlen, ha nem úgy alakul valami, ahogy eltervezte. Az egyes problémákra sokszor dühösen, agresszíven reagál. Nem tud lazítani, mindig egyre többet akar teljesíteni, és ez a folytonos stresszérzés, túlhevültség hosszú távon könnyen hozzájárulhat az egészség romlásához.

Az állandósuló idegeskedés és a teljesítőképesség határának folyamatos túllépése végül felmorzsolja az embert. A túlhajtottság felemészti az energiákat és néhány év alatt krónikus kimerüléshez, kiégés-szindrómához vezet: a szervezet jelzéseként ekkor kezdenek mutatkozni a különféle testi és lelki panaszok (részletesebben lásd: Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma).
A stresszes körülmények a közvetlen káros hatásaikon túl indirekt úton, a helytelen életmódon keresztül is befolyásolhatják az egészséget. A rohanó élettel járó rossz szokások, mint a rendszertelen, gyors evés, a sok kávé, cigaretta, mozgásszegény életmód, kialvatlanság egytől-egyig jelentősen hozzájárulnak az egészség romlásához.
Tünetek, kórjelzés
Az egészségi állapot romlását kezdetben gyakran jelzi ingerültség, fáradékonyság, türelmetlenség, hangulati labilitás, alvászavar, fejfájás, hátfájás, hajhullás, szexuális vagy étkezési probléma, illetve magasvérnyomás. A szervezet fáradása következtében a teljesítőképességünk is csökkenni kezd.
Az először jelentkező enyhébb tüneteket az immunrendszer fokozatos gyengülése mellett súlyosabb, szervi megbetegedések is követhetik: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, emésztési zavarok (pl. gyomorfekély) és pszichés betegségek (pl. pánikbetegségek) jelenhetnek meg. A menedzserbetegség következményeként gyakran alakul ki depresszió és szorongás is, ugyanis az állandó teljesítménykényszernek való megfelelés pszichésen is rendkívül megterhelő az érintettek számára.
Stresszhelyzetbe kerülve, annak kiváltó okától függetlenül (idegeskedjünk akár sorban állás közben, dugóban ülve, egy határidős munka miatt vagy bármiért), szervezetünkben mindig ugyanazok a folyamatok játszódnak le. Minden feszült, készenléti szituációban fokozódik az ún. szimpatikus idegrendszer tevékenysége, tehát megnő az adrenalinszint, megemelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, a vércukorszint, ugyanakkor emésztőrendszerünk aktivitása csökken. Ha hosszabb időn keresztül az egyik stresszes helyzet követi a másikat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot.
A hosszan tartó stresszes életmód próbára teszi szervezetünk energiatartalékait, mégsem betegszik meg mindenki törvényszerűen, akire nagy nyomás nehezedik. Fontos kiemelni ugyanis, hogy a helyzetek nem objektíven és nem egyenlő mértékben jelentenek kihívást, és okoznak bennünk stresszt. Az egyes emberek személyiségüktől függően eltérő módon ítélhetik meg az egyes élethelyzeteket, tehát az is szubjektív, hogy valaki egy adott szituációt mennyire érez stresszesnek. Egyénenként különbözünk abban is, hogy feszültséggel teli körülmények között mennyire bírjuk a pszichés megterhelést, illetve mennyire hatékonyan küzdünk meg a nehéz helyzetekkel.
- Kiket érint?
- Megelőzési tanácsok a mindennapokra








