A génelcsendesítés módszerének segítségével a bostoni Harvard Egyetem kutatói olyan, ebben a funkciójukban eddig nagyrészt ismeretlen emberi fehérjéket azonosítottak, amelyeket a HIV-vírus aktívan hasznosít a szervezetben történő terjedéshez. Ez az első olyan kutatás, amely a teljes emberi génállomány vizsgálatával próbálta meghatározni a vírus által "igénybe vett" emberi fehérjéket.
Ajánló
Megszakították egy ígéretes HIV-vakcina tesztelését
A HIV-fertőzés a szellemi teljesítőképességet is csökkentheti
Közelebb a HIV elleni védőoltáshoz
Mikor lesz védőoltás? - Nemzetközi HIV-konferencia Budapesten
Stephen Elledge és munkatársai a Science c. folyóiratban megjelent tanulmányukban most arról számoltak be, hogy vélhetően jelentős előrelépést sikerült elérniük a lehetséges gyógyszercélpontok számának bővítésében: vizsgálatuk során 273 olyan emberi fehérjét azonosítottak, amelyet a vírus aktívan hasznosít a szervezetünkben történő továbbterjedése során. A kis interferáló RNS-eknek (small interfering RNA; siRNS) nevezett, néhány bázispár hosszúságú RNS darabok segítségével a kutatók több mint 20 000 emberi sejtcsoportban gátolták egy-egy gén kifejeződését, olyan sejteket hozva ezzel létre, amelyekből minden esetben csak egyetlen fehérje hiányzott (a vizsgálat különlegessége, hogy gyakorlatilag az egész emberi génállományra kiterjedt). A sejteket ezután HIV-vírussal fertőzték, és megnézték, hogy a vírus képes-e az adott sejtcsoportban történő továbbterjedésre.
A kutatók azt találták, hogy 273 olyan gén létezik, amelynek hiánya az adott sejtben gátolja a HIV terjedését, vagyis az általuk kódolt fehérjére valóban szüksége van a vírusnak. Az újonnan azonosított fehérjék közül csak 36-ról volt már korábban is ismert, hogy szerepet játszik a HIV életciklusában, vagyis olyan fehérjéket sikerült beazonosítani, amelyekről korábban senki nem gondolta volna, hogy aktív szerepet játszanak a HIV-fertőzés kialakulásában - olvasható a Nature hírportálján.
A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés a HIV-fertőzés újfajta kezelési eljárásainak kifejlesztését is lehetővé teheti, mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy az emberi fehérjék gyógyszerekkel történő befolyásolásának hátrányai is lehetnek: "A fehérjéket megcélzó gyógyszerek sok esetben mérgező hatásúak az emberi szervezetre, ezért ha ezt az utat szeretnénk járni, olyan anyagokat kell találnunk, amelyek a legkevesebb kárt teszik az emberi szervezetben" - mondta Martin Hirsch, aki szintén a Harvard Egyetemen kutat. Elledge szerint mindez megoldható lenne, ha a kezelés során egyik fehérjét sem ütnék ki teljesen, így ezek részben továbbra is funkcionálisak maradnának, a vírus azonban nem tudná hasznosítani őket.
A kutatócsoport a jövőben arról szeretne minél részletesebb információkat gyűjteni, hogy a HIV pontosan miként lép kölcsönhatásba a most azonosított fehérjékkel.
[origo] egészség
