Már Magyarországon is elérhető egy új diagnosztikai módszer, az úgynevezett kardio-CT, amelynek alkalmazásával fájdalom- és kockázatmentesen felismerhetők a szív koszorúereinek kóros elváltozásai, így már korai szakaszban azonosítható a később esetleg szívinfarktushoz vezető elváltozások jelentős része. Szakértő megkérdezésével jártunk utána, hogy hol, milyen feltételek mellett vehetik igénybe a páciensek az Európai Unióban már széles körben alkalmazott vizsgálatot.
Háromdimenziós kép a szívünkről 10 perc alatt
A kardio-CT berendezéssel készített háromdimenziós kép a szívről és a koszorúerekről
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
Orvosi jegyzetünk a szívinfarktusról
Korábban:
Keresztes háború az infarktus ellen
A mentális stressz hatásai szívkoszorúér-betegeknél
Videó ajánló
Videók az angináról és a szívinfarktusról
Videóriportok a magasvérnyomás-betegségről
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Az újszerű vizsgálat jelentőségét az adja, hogy teljesen fájdalommentesen egy ambuláns, mindössze 10-15 perces vizsgálattal a szív és az érrendszer valódi 3 dimenziós ábrázolása válik lehetővé. Segítségével megjeleníthetők az erekben szűkületet okozó plakkok, lerakódások, illetve egyes - más vizsgálattal nehezen megítélhető - anatómiai elváltozások és a szívizom esetleges rendellenes működése is.
A vizsgálat a páciens számára semmilyen kellemetlenséget nem jelent, és közel 100%-os biztonsággal képes kizárni a koszorúér-szűkületeket, illetve diagnosztizálni azokat a betegség korai fázisában. További előnye a módszernek, hogy nemcsak az ér üregét, hanem annak falát is megjeleníti, ami lehetőséget nyújt - sűrűségbeli eltérések alapján - a lerakódások összetételének elemzésére is.
A hagyományos módszer is életmentő lehet
Hagyományos eljárásként a kardiológiában a koszorúér-betegségek felderítésére már évtizedek óta a koszorúérfestés módszerét alkalmazzák. A vizsgálat egyértelműen diagnosztizálja a koszorúér-betegséget, nagyon pontos eredményt ad, hátránya azonban, hogy invazív eljárás, amely sok mellékhatással járhat. A módszer alapja, hogy ha valahol - általában a comb egyik artériáján keresztül - az orvosok egy katéterrel bejutnak a keringési rendszerbe, akkor bármelyik szerv vérellátását biztosító verőérig képesek eljutni.
Az érrendszerbe így bejuttatott katéter a szívig is elvezethető: a szív vizsgálni kívánt részeibe - legtöbbször a koszorúerekbe - kontrasztanyagot juttatnak, aminek segítségével pontosan megállapítható az érben lévő szűkület vagy elzáródás helye és kiterjedése is. A vizsgálat azonban még egy nagy gyakorlattal rendelkező kardiológus teamnél is legalább 25-30 percet vesz igénybe, ami alatt a beteg mozdulatlanul fekszik a vizsgálóasztalon, és ezután még 24 órán át tartó kórházi bennfekvés is szükséges.
Miért veszélyes a koszorúér-szűkület?
A megfelelő szívműködés érdekében a szívizomzatnak folyamatosan oxigénben gazdag vért kell kapnia, amelyet a koszorúerek szállítanak. Amennyiben azonban a koszorúerekben a verőereket burkoló hártya alatt zsíros lerakódások képződnek, akkor érszűkület alakul ki, így kevesebb vér tud rajtuk átáramlani, a szív pedig nem jut elegendő tápanyaghoz és oxigénhez. A kisfokú szűkületek nem mindig befolyásolják a szívműködést, és lehet, hogy a pácienseknél nem is lépnek fel tünetek egészen addig, amíg a szívizomzatnak nincs szüksége több oxigénben gazdag vérre. Ez leggyakrabban testedzés, fizikai erőkifejtés során következik be, amelynek hatására a kialakult szűkület miatt komoly fájdalom - orvosi szaknyelven: angina - léphet fel. Abban az esetben, ha a szűkület már nagymértékű, a fájdalom már kisfokú erőkifejtésre vagy nyugalomban is felléphet. Amennyiben több koszorúér együttesen is elzáródik, akkor az adott szívizomterület vérellátása teljesen megszűnhet, és ekkor igen súlyos, életveszélyes állapot, szívinfarktus következhet be.
Hosszadalmas kiértékelésA megfelelő szívműködés érdekében a szívizomzatnak folyamatosan oxigénben gazdag vért kell kapnia, amelyet a koszorúerek szállítanak. Amennyiben azonban a koszorúerekben a verőereket burkoló hártya alatt zsíros lerakódások képződnek, akkor érszűkület alakul ki, így kevesebb vér tud rajtuk átáramlani, a szív pedig nem jut elegendő tápanyaghoz és oxigénhez. A kisfokú szűkületek nem mindig befolyásolják a szívműködést, és lehet, hogy a pácienseknél nem is lépnek fel tünetek egészen addig, amíg a szívizomzatnak nincs szüksége több oxigénben gazdag vérre. Ez leggyakrabban testedzés, fizikai erőkifejtés során következik be, amelynek hatására a kialakult szűkület miatt komoly fájdalom - orvosi szaknyelven: angina - léphet fel. Abban az esetben, ha a szűkület már nagymértékű, a fájdalom már kisfokú erőkifejtésre vagy nyugalomban is felléphet. Amennyiben több koszorúér együttesen is elzáródik, akkor az adott szívizomterület vérellátása teljesen megszűnhet, és ekkor igen súlyos, életveszélyes állapot, szívinfarktus következhet be.
"Az Európai Unióban is egyre erőteljesebb az a törekvés, hogy a szív- és érrendszer vizsgálatára kevésbé invazív, kevesebb mellékhatással járó módszereket használjanak. Ezt a feltételt részben teljesíti a kardio-CT, mert a vérzéssel és esetlegesen több szövődménnyel járó szívkatéteres eljárások mintegy 25-30%-át helyettesítheti" - mondta az [origo]-nak Dr. Zámolyi Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Belgyógyászati Osztályának kardiológus főorvosa. "Meg kell azonban említenem, hogy nemzetközi viszonylatban már szinte csak az úgynevezett 64 szeletes spirál CT-módszert használják a kardiológiában, mert csak ez nyújt megfelelő, nagy felbontású, jól értékelhető információt a koszorúerek esetleges elváltozásairól."
A szívet és a koszorúereket háromdimenziósan, színesen és nagy pontossággal ábrázoló kép, amelyet egy koszorúérbeteg páciens szívéről készítettek. A kép alsó részében a mérés közben regisztrált, a szívműködést mutató EKG-jelek láthatóak
- Háromdimenziós kép a szívünkről 10 perc alatt
- Hol végeznek hazánkban cardio-CT vizsgálatot?
