Az agyi keringési zavarokról készült videóriport-sorozatunk első részében a stroke (sztrók) kialakulásának okaival, körülményeivel, megelőzési lehetőségeivel foglalkoztunk. Szakértőkkel készített filmjeink második részéből megtudhatjuk, hogy amennyiben bekövetkezett az agyérkatasztrófa, mit tehetnek a betegek és a hozzátartozók a megfelelő rehabilitáció és a mielőbbi állapotjavulás érdekében. Arra is választ kaphatunk, hogy miért tízszeres a szélütés újabb előfordulásának veszélye azoknál a pácienseknél, akiknél már egyszer előfordult agyvérzés.
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó oldalai
A magyarországi stroke-centrumok elérhetőségei
Korábban:
Szélütés: versenyfutás az idővel
Egyszerű szemvizsgálattal valószínűsíthető a szélütés kockázata
A korábbiaknál pontosabban jelezhető előre az agyvérzés
Az agyvérzés néha leszoktatja a dohányosokat
Vizuális tréning hatása szélütésen átesett betegeknél
Új eredmények a vérrögképződés és a légszennyezés kapcsolatáról
Videó ajánló
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Aktivizáljuk a beteget
Nagyon nehéz úgy segíteni, hogy ez a beteg fejlődését szolgálja, de az ne legyen görcsös az iránta támasztott, esetleg túlzott követelések miatt. Ellenkező esetben, ha a beteg helyett mindent elvégzünk, mindenben kiszolgáljuk őt, akkor passzívvá, kiszolgáltatottá tesszük és nem segítjük elő a gyógyulását. Ez a helyzet a családtagoktól nagyfokú önuralmat igényel. Azzal, hogy hagyjuk őt küzdeni, alkalmat adunk számára a győzelem kivívására. Még saját viselkedésünk, mozdulataink, hangulatunk, kézfogásunk görcsössége vagy nyugodt magabiztossága is üzenetet jelenthet a páciens számára.
Az ágy elhelyezése alapvető fontosságú
A betegnek sok pihenésre van szüksége, ezért ágyát próbáljuk a lakás legnyugalmasabb helyiségében elhelyezni. Ha megoldható, próbáljunk magasabb ágyat biztosítani számára, mert így könnyebb lesz a felállás. Ezenfelül ajánlatos a beteg ágyát a fal mellé helyezni, mert az az egyik oldalon megvédi a beteget a leeséstől, valamint a falra kapaszkodót is szerelhetünk, mely felülésnél, oldalra fordulásnál nagy segítséget jelenthet.
Ha nincs mód arra, hogy az ágyat a falhoz toljuk, akkor egy tornászgyűrűhöz hasonló eszközt szerelhetünk az ágy fölé, amely szintén segítheti a mozgást A javulás első jele, ha a beteg már ki tud ülni az ágy szélére. Ha a beteg már stabilan tud ülni, szükségessé válik a tolószék alkalmazása. A tolószékből felállva járókerettel gyakorolható tovább a járás, amely a későbbiekben felcserélhető háromlábú, majd egylábú botra. Egyik segédeszközről a másikra való áttéréskor kiemelt figyelemmel segítsük a beteget, mert az új eszköz használata szokatlan lehet. Mindig az ebben járatos gyógytornász utasításai szerint járjunk el.
Legfontosabb a biztonság
Ha az érintett már a járást gyakorolja, ügyelni kell a fokozott balesetveszélyre. Amíg nem tud biztonsággal egyedül közlekedni a lakásban, mindig legyünk mellette, hogy az esetleges elesést megakadályozzuk. Sokszor ugyanis elég egy rossz mozdulat az egyensúlyvesztéshez és az eleséshez.
Hallgassa meg a szakorvosok tanácsait videofilmjeinkben!
Videóriport-sorozatunk második részében Dr. Szegedi Norbert és Dr. May Zsolt, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt főorvosai segítségével megtudhatjuk, miért olyan fontos, hogy az agyvérzés bekövetkezése után az érintettek minél hamarabb megfelelő szakorvosi ellátást kapjanak, illetve hogy milyen esetekben van feltétlenül szükség műtéti beavatkozásra a kezelésnél. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mennyi ideig tarthat a páciens számára a kórházi benntartózkodás, valamint hogy milyen életmódbeli változtatások szükségesek a szélütésen átesett betegek mielőbbi gyógyulásához.
Videóriport-sorozatunk második részében Dr. Szegedi Norbert és Dr. May Zsolt, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt főorvosai segítségével megtudhatjuk, miért olyan fontos, hogy az agyvérzés bekövetkezése után az érintettek minél hamarabb megfelelő szakorvosi ellátást kapjanak, illetve hogy milyen esetekben van feltétlenül szükség műtéti beavatkozásra a kezelésnél. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mennyi ideig tarthat a páciens számára a kórházi benntartózkodás, valamint hogy milyen életmódbeli változtatások szükségesek a szélütésen átesett betegek mielőbbi gyógyulásához.
- Milyen kezelést igényel az átmeneti oxigénhiányos állapot?
- A tünetek elmúlása után számítani lehet-e újabb, hasonló eseményre
- Mitől függ a beteg túlélési esélye, milyen jelentősége van az időfaktornak?
- Mikor szükséges a műtéti beavatkozás?
- Mennyi ideig tart a kórházi ellátás, milyen rehabilitációs lehetőségek vannak?
- Milyen gyakorisággal fordul elő, hogy a szélütés megismétlődik?
- Életmódbeli változások szükségessége a szélütés után
- Hogyan előzhető meg a stroke utáni depresszió, mit tehet beteg, orvos, családtag a stroke utáni depresszió ellen?
- Milyen kutatások folynak jelenleg a stroke-kal kapcsolatosan és várható-e ezekben néhány éven belül érdemi eredmény
- A sokak által ismert okokon kívül milyen egyéb rizikótényezők vannak
Tanácsok a fürdőszobában
Amikor a beteg egyedül is járóképessé válik, szintén sok probléma merülhet fel. A mellékhelyiség használatát megkönnyíthetjük, ha a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható toalettemelőt alkalmazunk, amely megemeli az ülőke magasságát. A kádfürdő a járóképes beteg számára is veszélyes lehet, ezért ajánlott a kádra egy erős fából készült rácsot készíttetni, amely szélére a beteg ráül, és lábait könnyen be tudja emelni a kádba. A páciensek egy részénél inkontinencia, azaz vizelettartási rendellenesség alakul ki, amelynek otthoni ellátása szintén a családtagok feladata. Gondoskodni kell arról, hogy az ágytál mindig a beteg keze ügyében legyen, másrészt praktikus módszer eldobható inkontinencia betét használata, amely a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható.
A fizioterápia jelentősége
A korai fizioterápia szerepe rendkívül fontos az izommerevség megelőzésében. Ez a jelenség a lebénult végtagokban fordul elő, ahol a nem használt izmok és inak megmerevednek, megrövidülnek, és kóros helyzetben rögzülnek. A fizioterápia segíthet még az egyensúly fejlesztésében, az izmok erősítésében és a mozgáskoordináció javításában. Megfelelő tornagyakorlatokkal csökkenthető az izmok "elmacskásodása", megelőzhető az ízületek mozgásterjedelmének beszűkülése, fokozható az ízületek teherbírása. A megfelelő gyakorlatokat már a kórházban elkezdik, majd a beteg otthonában gyógytornász segítségével tovább célszerű folytatni, aki személyre szóló programot készít a rászorult számára.
Harc a depresszió ellen
A szélütésen átesett betegek nagy részét érintő egyik leggyakoribb probléma a depresszió. Még a legfüggetlenebb, leggyorsabban gyógyuló és leggondosabb ápolásban részesülő túlélők is nagymértékben veszélyeztetettek a depressziós tünetegyüttes szempontjából, hiszen a betegek gyakran frusztráltak a bénulás, illetve mozgáskorlátozottság miatt. Zavarba ejtőnek és kínosnak találhatják, hogy a családtagokra, barátokra, vagy ápolókra szorulnak személyes tevékenységeik, mint például a fürdés, a WC-használat, étkezés vagy öltözködés közben. Főként az első időszakban reménytelennek érzik helyzetüket, nagyon nehéz elfogadni a megváltozott testképet és annak tudatát, hogy szinte mindenben mások segítségére szorulnak. A depresszió szerencsére gyógyítható antidepresszáns gyógyszerek, illetve pszichoterápia segítségével - és természetesen a családtagok érzelmi támogatásával. Már a kórházi kezelés ideje alatt is van lehetőség neuropszichológus bevonására, aki segítséget tud nyújtani az érzelmi és értelmi funkciók javításában. Ennek folytatása a páciens hazabocsátása után is elengedhetetlen.
Kik segítenek még a rehabilitációban?
A beteg háziorvosának is nagy szerepe van a beteg gyógyításában: ő konzultál a beteg kórházi orvosaival, felírja a szükséges gyógyszereket és ellenőrzi a gyógyszerszedést, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a szükséges utóvizsgálatokat, a javulás ütemét. Gyógytornász a mozgáskoordináció javításában, logopédus a beszédproblémák, a neuropszichológus pedig az érzelmi és értelmi zavarok megoldásában tud értékes és hatékony segítséget nyújtani a rehabilitáció minden szakaszában más és más módszerekkel.
Szélütésben is a világelsők vagyunk
Magyarország jó néhány halálozási okban élen jár a világon, és ez sajnos így van a szélütéssel is, mely a szív- és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban. Évente 18 ezren halnak meg agyérkatasztrófában, és míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európai mutatókkal, addig ma Magyarország az agyvérzésben elhunyt áldozatok számát a lakosság létszámához viszonyítva vezető helyen áll. A hazai stroke-betegek 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest, így - részben ennek következtében.ma Magyarország az agyvérzésben elhunyt áldozatok számát a lakosság létszámához viszonyítva vezető helyen áll a világon.
Kapcsolódó linkek:
A magyarországi stroke-centrumok elérhetőségei
Videó-riportfilmek a stroke-ról - teljes riport
[origo] egészség
