Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon évente 7-8 ezer új megbetegedést fedeznek fel, és mintegy 2 300 nő életét követeli a kórkép. Számos kérdés, tévhit és feltételezés él azonban a betegség kialakulásával és annak megelőzési módjaival, szűrésével és a gyógyulási esélyekkel kapcsolatban. Cikkünkben az Amerikai Rákkutató Társaság tanulmánya és szakértői magyarázatok alapján tekintjük át ezeket az állításokat, felvetéseket.
Ajánló
Az [origo] egészség daganatterápiás aloldala
Az [origo] egészség életmód aloldala
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
Korábban
Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg
A csípő formája az emlőrák kockázatára utalhat
A városban lakó nők hajlamosabbak lehetnek az emlőrákra
Kiderült, hogyan védhet a terhesség az emlőrák ellen
Honlapajánló
Ha a családban korábban nem fordult elő, nekem sem lehet emlőrákom?
Az emlőrákos megbetegedéseknek csak mintegy 5-10%-áért tehetők felelőssé örökletes tényezők. Ezekben az esetekben gyakran családi halmozódás tapasztalható, és a daganat az átlagosnál korábbi életszakaszban kifejlődhet. Mintegy 85-90%-ban azonban más, elsősorban életmódbeli kockázati tényezők tehetők felelőssé, amelyek közül a zöldségben-gyümölcsben-rostban szegény táplálkozás, a túlsúly és a túlzott alkoholfogyasztás emelendő ki. Ezenfelül a leggyakoribb (bár így sem jellemző) környezeti rizikófaktor az emlőt ért ionizáló sugárzás, de újabban itt is felmerült a humán papillómavírusok (HPV) szerepe, amelyeknek daganatkeltő hatása a méhnyakrákban régóta igazolt tény.
Az emlőrákra hajlamosító hormonális tényezőkről korábbi cikkünkben tudhat meg többet.
Az emlőrák csak emlőeltávolítással gyógyítható?
A modern terápiás módozatok hatékony kombinációinak köszönhetően a korán felismert emlőrák ma már 90%-ban gyógyítható, és az emlő amputációja is 80%-ban elkerülhető. Ehhez azonban a szűrőprogramokon való rendszeres részvétel volna szükséges, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportokban (az emlőrák modern célzott daganatterápiás és egyéb kezelési módjairól korábbi cikkünkben olvashat).
A fiatalabb nők ugyanolyan eséllyel lehetnek emlőrákosok, mint az idősebb korosztály?
Az életkort figyelembe véve az emlőrák leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik, 50-65 év között a leggyakoribb, az ezt követő években az előfordulása fokozatosan csökken. Vagyis a fiatalabb korosztálynak valóban kisebb az esélye arra, hogy rosszindulatú emlődaganat alakuljon ki náluk. Ezt a tendenciát az is mutatja, hogy a tavalyi években Magyarországon diagnosztizált emlőrákos eseteknek több mint felében 60 éves kor feletti nők voltak az érintettek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyre gyakoribb a fiatalkori emlőrák is, így aki bármi szokatlant tapasztal emlőiben, fiatalon is forduljon orvoshoz.
A férfiaknak nem lehet mellrákjuk?
A férfiak esetében is előfordulhat az emlőmirigyek rosszindulatú daganatos elváltozása, de a nők körében százszor gyakoribb a kórkép előfordulásának az esélye. Ha egy nő apjának mellrákja volt, ugyanolyan magas lesz a betegség kialakulásának esélye nála, mintha az anyja lett volna a beteg.
A melltartók és a dezodorok használata emlőrákot okozhat?
Jelenleg semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra nézve, hogy a melltartó hosszú távú használata mellrákot okozna azáltal, hogy gátolja a mellben a megfelelő vér - és nyirokkeringést. Továbbá arra sincsenek meggyőző értékű, hosszú távú vizsgálati eredmények, hogy a dezodorok és parfümök a bőrön felszívódva bármilyen módon elősegítenék az emlőben tumoros sejtek - így esetlegesen a mellrák - kialakulását.
Hormontartalmú gyógyszerek folyamatos szedése növeli az emlőrák kockázatát?
A fogamzásgátló tablettákról és a - menopauza után szedett - hormonpótló gyógyszerekről nem bizonyított, hogy emelnék az emlőrák kockázatát - szólt a korábbi álláspont. Külföldön - főleg az USA-ban - több évtizede, a magyarországi gyakorlatnál lényegesen régebben szednek a nők hormontartalmú gyógyszereket. A vizsgálatok és statisztikai elemzések azonban jelenleg is folynak, és a legutóbbi tanulmányok már egyértelmű összefüggést mutattak ki a menopauza utáni hormonpótló kezelés (HRT) és az emlőrák fokozott kockázata között - a gyakoriság emelkedése azonban csak minimális. Óvatosság mindenesetre ajánlatos: HRT-t csak indokolt esetben javasolt kezdeni, a szakorvossal egyeztetve, és a hormonpótló kezelés bevezetése előtt, majd utána az emlők szoros ellenőrzése indokolt: évente rendszeres orvosi vizsgálat és mammográfia szükséges.
A hormonpótló-terápia és az emlőrák kialakulása közötti lehetséges összefüggésekről lásd korábbi cikkünket: Újabb érvek a női hormonpótló terápia ellen.
A mellfájdalom a menzesz táján rosszindulatú elváltozásra utal?
A menstruációs ciklus második felében a mellben feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak léphetnek fel, ugyanis az emlő túl érzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként. Ezek a panaszok azonban a vérzés megindulásával enyhülnek, és semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira.
- Ha a mellünkben csomót érzünk, forduljunk orvoshoz!
- A mammográfia megvéd a mellráktól?








