A sikeres állatkísérleteket követően emlő- és petefészekrák elleni vakcinák klinikai próbáinak megkezdéséről számoltak be szakemberek egy onkológiai kongresszuson. A vakcinák az úgynevezett aktív immunterápiás eljárások képviselői.
Hasonló cikkek
Az első génterápiás siker a rák kezelésében
Újabb biztató eredmények az agytumor elleni vakcina kifejlesztésében
Nagyszerű magyar eredmény az immunológiában
Célzott daganatterápiák
Az [origo] Egészség oldalai a modern gyógyszeres daganatterápiáról
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
A non-Hodgkin limfóma modern gyógyszeres kezelése
A tüdőrák modern gyógyszeres kezelése
A vastagbél- és végbélrák modern gyógyszeres kezelése
Honlapajánló
A vakcina szót itt nem klasszikus védőoltásként kell érteni, inkább úgynevezett terápiás változatról van szó. Vagyis nem a megelőzést szolgálja, hanem daganatos betegségben már szenvedő emberek kapják meg azzal a céllal, hogy immunrendszerük hatékonyabban vehesse fel a harcot a betegség ellen.
A módszer az ún. aktív immunterápiás eljárások közé tartozik. Ennek során a beteg saját szervezetéből kinyert, majd visszaadott anyagokat használják fel arra, hogy a szervezet immunrendszerét mozgósítsák a rák ellen.
Az aktív immunterápia több módozata közül az egyik legreményteljesebb módszer, amikor a beteg véréből kinyert, az immunrendszer működésében kulcsfontosságú ún. dendritikus sejteket (részletesen lásd a cikk végén) és ugyancsak a beteg daganatából kinyert tumorsejteket a szervezeten kívül inkubálják (összekapcsolják). A dendritikus sejtek ezáltal egyfajta "tanfolyamon" vesznek részt, ahol alaposan megismerik a tumorsejtek kulcsfontosságú jellemzőit.
A tisztított kész anyagot aztán visszajuttatják a beteg szervezetébe, azaz beoltják a betegnek (vakcináció). A tumorsejtekre érzékenyített dendritikus sejtek a szervezet immunrendszerét megtanítják és egyben serkentik is a tumorsejtek felismerésére és elpusztítására. Már több ilyen módszer is a klinikai kipróbálás fázisában van, és a napokban két újabbról számoltak be.
Az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói Dr. George Coukos vezetésével egy petefészekrák elleni vakcina klinikai próbáját kezdték meg 30 hölgy bevonásával. Az első fázisban (ahogyan mindig) főként a szer biztonságosságát tesztelik. A módszer egerekben kitűnő eredményeket hozott, és a kutatók remélik, hogy emberben is jól működik majd.
Passzív után aktív immunterápia HER2-pozitív emlőrákok ellen
Az ugyancsak amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói Dr. Leisha A. Emens vezetésével egy emlőrák elleni vakcinát próbálnak. A vakcinát az úgynevezett HER2-pozitív emlőrákok ellen fejlesztették ki. Sikeres próbák esetén újabb lehetőséggel bővülhet az ezen igen agresszív emlőráktípus elleni terápiás eljárások köre. Az utóbbi évtizedben ugyanis óriási előrelépést jelentett az emlőrák kezelése terén az a célzott daganatterápiás szer, amely a daganatsejtek által extrém módon (akár 10 000-szeresen) túltermelt, a daganat növekedésért felelős sejtfelszíni molekula, a HER2 ellen hat.
A HER2 egy, a daganat növekedését serkentő jeleket felfogó sejtfelszíni “antenna" vagy más néven receptor, mely szaporodási jeleket közvetít a sejt környezetéből a sejt belseje felé. Ha a HER2-receptor ellen specifikusan termeltetett ellenanyagot (passzív immunterápia) visznek be a daganatos beteg szervezetébe, akkor ez az ellenanyag célzottan megkeresi a daganatsejteket, majd hozzájuk kapcsolódik. Ennek egyik eredménye, hogy a daganat növekedése lelassul, a másik pedig az, hogy a receptorhoz kötődés már önmagában aktiválja a szervezet immunrendszerét a daganatsejtek ellen. A HER2 receptorokon ülő ellenanyagok az immunrendszer pusztító apparátusa számára egyfajta vörös posztót jelentenek: ahol a szervezetben az ún. természetes ölősejtek ilyet látnak, bármi legyen is az, végeznek vele. A gyógyszermolekulák tehát úgymond céltáblákat aggatnak a daganatsejt HER-2 receptorban bővelkedő felszínére, s ezzel kijelölik a daganatsejteket az immunrendszer sejtpusztító mechanizmusai számára.
A vakcinát kemoterápiás szerrel együtt alkalmazzák, a betegség előrehaladott fázisában lévő nőknél. A módszer jellegéből adódóan minden egyes vakcina egyedi, hiszen az adott páciens saját immunsejtjeit, illetve saját tumorsejtjeit tartalmazza. Kilökődésről ezért nem lehet szó, de ami még fontosabb, hogy mindenki személyre szabott kezelést kap - biológiai szempontból nincs ugyanis két egyforma daganat még ugyanazon ráktípuson belül sem. Az orvosok reményei szerint az aktív immunterápia főként a betegség kiújulásának megelőzésére, illetve más módszerek támogatására lesz alkalmas a jövőben.
Dendritikus sejtek: kulcsszerep az immunrendszer működésében
A fehérvérsejteknek mindössze ezredrészét kitevő dendritikus sejtek az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, így az immunválasz megindításában kulcsszerepet töltenek be. A vöröscsontvelőben fejlődnek, majd szétrajzanak a szövetekbe, ahol folyamatos őrjáratot végeznek.
Fejlődésük korai állapotukban még nem elkötelezettek egy bizonyos típusú ellenségre (azaz "éretlenek"). Az érettséget akkor érik el, amikor elfognak például egy fertőző organizmust vagy egy kóros sejtet, azt megsemmisítik és feldolgozzák, majd legjellemzőbb darabjait (antigének) szó szerint felmutatják a membránjukon az immunrendszer karmesterei, a CD4+ T-limfociták számára. Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik ilyen antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden más típusnál hatékonyabban végzik ezt a munkát.
Ez az antigén-bemutatás indítja el az immunválasz eseményeit: a CD4+ T-limfociták ezen információ birtokában hozzák mozgásba az immunrendszer különböző "fegyvernemeit". A dendritikus sejtek antigén-bemutatása aktiválja az ölősejtek különféle típusait is.
Az utóbbi években áttörés kezdődött a rák kezelésében. Megjelentek az úgynevezett célzott daganatterápiás szerek, amelyek a rákos folyamat szempontjából fontos molekulákat támadnak vagy gátolnak a sejtekben, méghozzá specifikusan (azaz "célzottan"). Így nincsenek olyan mellékhatások, mint a hagyományos kemoterápiás szerek esetében. Az elmúlt években több betegség esetében is alkalmazni kezdték ezeket a hatóanyagokat, és folyamatosan újabbak megjelenése várható. Az [origo] Egészség rovata tematikus oldalt indított, amely a jelenleg elérhető molekulárisan célzott terápiás lehetőségeket mutatja be. A szöveges információkon túl videointerjúkat nézhetnek meg orvosokkal, betegekkel, és animációk segítenek megérteni az egyes gyógyszerek hatásmechanizmusát.Itt érheti el az új honlapot
Az emlőrák kezelésében is áttörést jelentett egy célzott terápiás szer, amely a rákos sejtek felszínén lévő egyik receptort, a HER2-t támadja. A szert először előrehaladott, áttétes emlőrákban törzskönyvezték, de 2006-tól már a betegség korai formájában is adható. Korai emlőrákban alkalmazva a daganatkiújulás kockázatát mintegy felére, a halálozás kockázatát pedig mintegy harmadára sikerült csökkenteni. 2007 áprilisától az áttétes emlőrák kezelése újabb célzott terápiás szerrel, a daganat érképződését gátló gyógyszeres lehetőséggel bővült
